a zenekaroktól
Christian Gansch: Szólótól a szimfóniáig.
Amit a vállalatok a zenekaroktól tanulhatnak
Laurus Kiadó
A szerző azt a cél tűzte ki maga elé, hogy a zenekaron belüli kommunikatív folyamatok segítségével bemutassa, milyen tudatosságra van szükség ahhoz, hogy ezeket a sikerfaktorokat végül a valóságba át lehessen ültetni. Ennek során azt a meggyőződését hangsúlyozza, hogy az egység megteremtése és ezzel egyidejűleg az individualitás sokszínűségének megengedése, illetve elfogadása nem állnak ellentétben egymással. Egyszóval a sikerfaktorokat végül a valóságba is át lehessen ültetni. Ennek során
Hány szólista lehet egy teamben? Hogyan lehet olyan öntudatot kialakítani, amelyben az egyes személy képességét mindenki javára hasznosítja? Hogyan dolgozzon ki a vezető és a team új ötleteket és elképzeléseket?
Ráadásul a szerző feltárja azokat a nehézségeket, mely abban áll, hogy a legtöbb sikerfaktor kivonja magát a közvetlen parancs alól, bármennyire is elkötelezetten adják ki azokat. Az olyan fogalmakat, mint szenvedély vagy inspiráció nem lehet egyszerűen csak „felkattintani”, mint a villanyt, hiszen ez ellentmond természetüknek.
Aki manapság jó irányelvet fogalmaz meg, nyilvánvalóan az értékek felett azonnal egyfajta felségjoggal rendelkezik az értelmezés és az ellenőrzés területén anélkül, hogy további felvilágosítást kellene adni az „átültetés” művészetéről”. De itt pont erről van szó. Nincsen retorikai játék az egyértelmű valósághoz fűződő kapcsolat nélkül. Ennek ideális jelképe a legkomplexebb zenekari világ.
Azt nem tudom, hogy Christian Gansch milyen vállalatvezető, ez még egyes vállalatokon belül is vita tárgya. Pl. közismert, hogyha a Toyotánál két ember valamiben egyetért, akkor az egyik felesleges), de sikerült megtalálni a két, látszólag egymástól igen távol eső világ közti hasonlóságokat, méghozzá azzal a céllal, hogy működjék a dolog. Mindenesetre a kórusmuzsikához ért. Előszavában ezt így fogalmazza meg: Egy működő zenekari apparátus a kreatív, nyitott és ezáltal reakcióképes vállalat klasszikus példáját jeleníti meg. Egy ilyen csúcsegyüttesnek, amely rendszerint nemzetközi szinten toborzott csúcsemberekből áll, élő szervezetnek kell lennie, amelynek hatékony vezetési és konfliktusmegoldó stratégiákkal rendelkezik a siker eléréséhez. A következőkben látni fogjuk, hogy a zenekarok és más vállalatok megdöbbentő párhuzamot mutatnak, még akkor is, ha Önnek a koncertek látogatójaként egy zenekarra pillantva az a benyomása, hogy itt inkább anakronisztikus szervezeti formáról van szó. Ez a külső megjelenés azonban nagymértékben különbözik attól a belső szerkezettől, valamint a komplex és feszített munkafolyamatoktól, amelyek elsősorban a próbák során egy zenekart csúcscsapattá formálnak. Éppen a kompozíció átültetésének ez a zenekari stratégiája az, amely egészen új perspektívából nyújt az Olvasónak bizonyos betekintést. A zenekar olyan területeken is szemléletes modellként szolgálhat, mint csapatépítés és a kommunikáció.
Kerekes Tamás
A karmester és kommunikációs szakértő Christian Gansch megmutatja, hogy a sikeres zenekarok különleges irányítási és konfliktusmegoldó stratégiákkal is rendelkeznek.
Egy működő zenekar a hatékony menedzsment-, vezetési- és konfliktusmegoldó stratégiák iskolapéldája. Merthogy sehol máshol nem dolgoznak a vezetők naponta több órán keresztül ilyen kis területen összezárva.
Ki adja meg a hangot? Hány szólista lehet egy teamben? Mennyire szabadok és milyen területeken felelősek az egyes személyek? Hogyan és milyen döntéseket hoznak, hogyan zajlik a kommunikáció? Melyik hangnak mikor van elsőbbsége? Mennyi felelősséget kell átruháznia egy vezetőnek annak érdekében, hogy a vállalat egységes egészként működjön?
Ezek a kérdések hasonló módon valamennyi vállalatnál felmerülnek, és a válaszok, amiket a karmester és zenei producer Christian Gansch szemléletesen bemutat, segítő ösztönzésként szolgálhat a vállalati hétköznapok alakításához. „Eredetiben nyerhetünk bepillantást a zenekarok világának kulisszái mögé, és válaszokat kaphatunk a vállalatvezetés és a vállalati kommunikáció alapvető kérdéseire.”
manager-magazin.de
„Végre egy menedzsment könyv a sikeres vezetésről, amelyik nem a moralizálás mutatóujját rázza felénk.”
Impulse
Bevezetés
1. A zenekar, mint vállalat
Első benyomás
Szólóból szimfónia
Világos hierarchiák
A saját felelősség lehetősége
A vezetők stílusformáló szerepe
A team nagysága
Alternatív irányzatok
Vállalati érdekek és munkavállalói jogok
Toborzás
Csoporttagság és miliők
Szorongás és lámpaláz
2. Az Én-érzésből a Mi-érzésbe
A zenekar, mint permanens csoportdinamikai szeminárium
Megfelelő képzettségi szint szemben a többéves tapasztalattal
Részlegeket átfogó megoldások
Szimpátiák és antipátiák
A tisztelet fontosabb, mint a harmónia
A jól bevált folyamat zavarai, mint gyümölcsöző forrás
A rutin egy állóhelyzet
Fékek felismerése, motivált munkatársak támogatása
Teljesítmény vagy konszenzus
Határt kell szabni a beleszólási jognak
3. Az agyonkoptatott teamideál
Az azonosság illúzió
A felelősség motivál
Csapatmunka, mint az erők kölcsönhatása
A csapatmunkára való alkalmasság megkövetelése, mint fenyegetés
Az interakció nyíltságot kíván
A csapaton belüli feszültség az egész üzemet terheli
Bátorság az újhoz
4. Irányítási folyamatok
Mit csinál a karmester?
Csak az összhang az, ami megnyilvánul
Amikor a részlegek egymás ellen fordulnak
Ellenállások
A hitelesség feltételei
A szabadság meghagyása
Nem csak egy sikermodell létezik
Amikor nincs meg az azonos hullámhossz
Tévedések beismerése
5. Inspiráció, innováció
Az akarás és a létrejövetel engedése
Innovációs akadályok
Folyamatosság változás által
Emocionális viselkedés és tárgyilagosság
Christian Gansch 1960-ban született, klasszikus képzettséggel rendelkező zenész, zenei producer és karmester, amely minőségében nagyrészt Angliában és az Orosz Nemzeti Zenekarban tevékenykedik. Több mint 180 CD-t készített nemzetközileg elismert zenekarokkal, karmesterekkel és szólistákkal, ezen kívül sikeres tréner és előadó a modern üzleti kommunikáció területén. Christian Gansch Münchenben él.
« vissza