Hatvannyolc

Kurlansky

1968<p> amikor Allan Ginsberget királlyá koronázták</p><p>„Szlovákia azonban ennek ellenére elnyomásban élt. A Tvar nevű irodalmi magazint beszüntették. Megvoltak a határai annak, hogy mit lehet leírni, mondani vagy tenni. A csehszlovákokat azonban nagyon boldoggá tette ez a kis fokú szabadság is, amit végül kaptak. Mivel már nem voltak teljesen elvágva a Nyugattól, a cseh fiatalok rögtön beleugrottak a vibráló nyugati ifjúsági kultúrába, „Texasskit”- farmernadrágot- kezdtek hordani, klubokba jártak, hogy „big beat-ot” hallgassanak -ahogy ők nevezték a rock and rollt.Prágában több hosszú hajú, szakállas ifjú, több farmeros-szandálos fiatal járkált, mint bárhol másutt Közép-Európában. Lám a hatvannyolcas évek Csehszlovákiájában gyülekezett a ’60-as évek loncsos hajú, lázadó fiatalsága. Vagy tán még az ötvenes évek lázadói? 1965. május 1- én, amikor a kommunista világ többi része a munkáshatalmat ünnepelte, a prágai fiatalok királlyá koronázták nemzedékük szimbolikus figuráját, a hosszú hajú, szakállas beatniket, Allan Ginsberget, a Beatköltőt, akiből így lett a verseiben megörökített Kral Majales, Május Királya. „OMM”- kántálta a zsidóból lett buddhista, aki még akkor is az új, izgalmas nyugati világ megtestesítője volt a prágai fiatalok számára, amikor áttért a keleti vallásra. Koronázási beszéde alatt kis cintányérokat ütögetve énekelt egy buddhista himnuszt. Pár napig követte őt a titkosrendőrség a belváros sötét, díszes utcáin, majd deportálták.” Ez az év megtáncoltatta a világot.<br />Ki kit rázott fel ’68-ban, kérdi a legendás évről könyvet író Mark Kurlansky? A gőgös öregeket a pimasz modorú lázadó kölykök? A piaci nagyhatalmak a fogyasztói létet tagadó álmodozókat? Kelet a Nyugatot az új idolokkal, a Maókkal és Guevarákkal? Vagy a nyugat a gúzsba kötött keletet, a zenében exportált szabadságmámorral?<br />’68-ban az embereknek elegük lett abból, ami a maguk világában nyomasztotta őket: az unalmas konformizmusból vagy a szovjethatalomból, az államosított terrorból vagy a háborúból-és minden hatalmaskodásból. .’68-ban a legfiatalabb emberek is elég bátrak voltak ahhoz, hogy kikiabálják, amiből elegük lett: az USA elnökétől a Kreml zord uráig a hatalom sok képviselője volt kénytelen megjegyezni addig ismeretlen diákok nevét, akik minden tekintélyt arra késztettek, hogy átgondolja, mit kezdjen a ritka nagy zajjal , ami birodalma csöndjét megzavarta. ’68-ban elszabadult a lázadás szelleme-ám nyomában rögtön az erőszaké is. A lázadást nyílt agresszióval válaszolta meg minden hatalom: szabadságharcukban megtizedelő népek, véresre vert tüntetők, meggyilkolt lázadók, merénylet áldozataivá vált emberjogi vezetők és reformpolitikusok emléktáblái szegélyezik ’68 útjait. De az erőszak ellenére feketék, nők, diákok, fegyverrel megtámadott vagy hatalmi sakkban tartott kis nemzetek álltak ki magukért -amint a történelem megmutatta: nemhiába. Mindezt kivételesen progresszív szellemi élet kísérte, és aktív, sokszavú, beavatkozó művészet: hangos viták, filozófiai divatok, sokkoló drámák, társadalomkritikus költészet, kultfilmek és mágikus dalok. A kor idoljai, főleg az újbaloldal választott hősei közt rengeteg a mitologizált alak, s tárgyi kultúrájában is sok a könnyen beazonosítható és karikírozható elem. Ám ’68 mégsem olvad fel a kedélyesen ironikus retro külsődleges megközelítésében. Ezt igazolja e könyv is, Mark Kurlansky műve, a sűrű év világpolitikai jelentőségű eseményeit összegyűjtő munka -írja a kiadó előszavában.<br />HVG Könyvek</p><p></p><p>Timur Link</p><p>Kerekes Tamás</p><p>A kiadó:<br />1968 után a Földön élni már nem ugyanazt jelenti, mint előtte. A nagy jelentőségű év több tekintetben is a jelen megértésének kulcsa lehet: legyen szó fiatalságról, zenéről, világpolitikáról, háborúról, médiáról vagy a gazdaságról, sok mindenben járult hozzá világunk jelenkori képéhez<br /></p>

Szerző: Kerekes Tamas

Okos pilóta alagútban nem katapultál hírlapíró vagyok

Vélemény, hozzászólás?