A szürkepapagáj

Lehet egy jákó is megalkuvó…

Gerzson, az afrikai szürkepapagáj még mindig izgatottan gubbasztott a kalitkájában. Jobbb híján lenyelt néhány napraforgómagot, majd egy darabig idegesen tollászkodott. Csak akkor nyugodott meg, amikor Kozmáné bekapcsolta a televíziót. Kedvenc kórházas sorozata ment, a papagájnak különösen Yvonne, a fekete hajú és gyorsbeszédű fiatal belgyógyásznő tetszett, aki ráadásul kanárit is tartott otthon. Gyakran ábrándozott arról, hogy Kozmáné helyett ő a gazdája. Az asszonnyal amúgy nem volt baja, habár a madárral nem vette fel szellemiekben a versenyt, remekül főzött és többnyire ugyanazokat a sorozatokat kedvelték.

Nem volt könnyű, ám Gerzson nagyon vigyázott nehogy elárulja magát. Úgy vélte, inkább jólétben unatkozik, mintsem esetleg megorroljanak rá és jobb esetben bevágják valamilyen menhelyre, kis balszerencsével pedig akár szabadon is engedhetik, mindenféle veszélynek, betegségnek és éhezésnek kitéve ezzel.

A szürkepapagáj elsősorban a durva és alattomos Kozma Úrtól tartott, aki a kocsmából hazajövet sohasem mulasztotta el megrázni a kalitkáját egy mondjálmárvalamitazanyádszentségit kíséretében. A jákó ilyenkor a rend kedvéért egy hülyepapagájjal felelt, Kozmáék megelégedésére.
Gerzson azon a vasárnapon is gondolataiba mélyedve csücsült a fémhintáján, előző este elkapott egy újabb riasztó hírt a globális felmelegedésről, később pedig egy beszabadult légy cikázó röptét követte nyomon.
Kozma Úr nemrég végzett a kocsimosással, felesége pedig már majd egy órája küzdött egy a tévéújságban lelt keresztrejtvénnyel. Kozmáné közel járt a megfejtéshez, csak a bal felső sarokban maradt egy kellemetlen üres terület.
– Paprikakrém. Nyolc betű – kérdezte Kozmáné. – A vége -in.
Gerzson érdeklődve figyelte a fejleményeket. A házigazda jókedvű volt, az autó szépen ragyogott, és már a megérdemelt sörét is elfogyasztotta, így hajlandó volt megcsillantani a szókincsét.
– Vitamin – vágta rá.
– Nem jó, p-vel kezdődik.
Ráadásul a vitamin hét betű, gondolta Gerzson lemondóan.
– Hagyd már ezt a baromságot! – mordult Kozma Úr az asszonyra, a kudarctól feldühödve. – Inkább az ebéddel foglalkozz!
Kozmáné szomorúan nézett a keresztrejtvényre, igazán szerette volna megtudni, hová utazik nyaralni a világhírű sztárpár. Gerzsonnak megesett rajta a szíve.
– Pritamin, pritamin! – rikkantotta el magát a szerepéből kiesve.
– Mit vartyogsz, te dög? – hallotta a kalitka felé tartó felbőszült gazdáját. – Játszod itten a nagyokost?
A szürkepapagáj tudta, hogy lőttek az aranyéletnek. Ijedten pislogott Kozma úr markában.
– Yvonne! – gondolta bánatosan, a végzetére várva.

“A szürkepapagáj” bejegyzéshez 7 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?