A piramisok

Az ókori világ hét csodájából egyedül a nagy gízai piramisok élték túl az idő pusztítását, és eme piramisok ma is ámulatba ejtik az ide özönlő látogatókat, a tudósok pedig régóta kutatják a piramisok titkait. Nehéz megmagyarázni a piramisokból áradó rejtélyes erőt, de ennek kétségtelen létezése sokakat késztetett fantasztikus képzelgésekre, amikor a műemlékek rendeltetését igyekeztek kideríteni.

/images/news/2007/07/23/aida012.jpg A hosszas kutatómunka és a számtalan tanulmány ellenére azonban még mindig némi titokzatosság lengi körül e hatalmas építményeket, hiszen ma sem tudni bizonyosat arról, hogy hogyan építették őket. Az ókori egyiptomiaktól semmilyen feljegyzés nem maradt ránk, amiből az építkezés technikájára következtethetnénk, ezért pusztán feltevésekre hagyatkozhatunk. Jóllehet a dicsőséges IV. dinasztia jelképei, azaz a gízai piramisok a leghíresebbek Egyiptomban, azonban akadnak még jóval régebbi fenséges piramisok. Szakkarában a legendás hírű és később istenné avatott építész, Imhotep építette meg a lépcsős piramis prototípusát Dzsószer fáraónak. Az egymás tetejére helyezett masztabák (kőpad) lépcsőt jelképezve kötik össze a mennyországot a földdel, ezáltal utat biztosítva a fáraó isteni felemelkedésének.

A piramis a IV. dinasztia kezdetén, Sznofru idején nyerte el végleges formáját, jelezve, hogy a fáraó kultuszához kapcsolódó napkultuszt jelentősége egyre nagyobb. A vallásos gondolkodás változásával feleslegessé vált az égi lépcső megformálása, mivel a piramis meredek falai valójában a nap sugarait jelképezték, s így lehetővé tették a fáraó felemelkedését. Ebben az időben kezdték el építeni és később folyamatosan tökéletesíteni a piramishoz kapcsolódó melléképületeket, azaz a királynénak szánt mellékpiramist, a völgytemplomot és a piramist a halotti templommal összekötő feljárót.

 

/images/news/2007/07/23/aida026.jpg

  Az építészeti stílus a dinasztiák során nem változott: a méretek ugyan szerényebbek lettek, azonban megjelentek az úgynevezett Piramis-szövegek a sírkamrák falain. A szövegek szerint a király azt remélte, hogy halála után a napsugarak segítségével emelkedhet az égbe, az örökkön ragyogó csillagok közé. A Piramis-szövegek, amellett, hogy garantálták a király felemelkedését az égbe, a sikeres temetési szertartáshoz és magához a temetkezéshez szükséges tennivalók leírását is tartalmazták, továbbá tájékoztatták a királyt a túlvilágon rá leselkedő veszélyekről.

A XI. dinasztia piramisainál óriási építészeti változást tapasztalhatunk. Ekkorra vált általánossá, hogy a piramist nyers téglából építették fel, és azután kiváló minőségű mészkőlapokkal borították be. Az épületek ugyancsak nagyobbak lettek. Bonyolultabb lett a sírkamrák szerkezete, s ami még fontosabb: megnőtt a halotti templomok mérete is.

   A XIII. dinasztia trónra lépésével eltűntek a piramis formájú királysírok, és kialakultak az Újbirodalomra jellemző óriási sziklasírok.

/images/news/2007/07/23/piramis2.jpg

Szerző: eee

a kávé visszafelé ÉVÁK! „Ezer évvel ezelőtt kétség sem fért hozzá, hogy Földünk a világegyetem középpontja. Ötszáz éve még úgy tudták elődeink, hogy lapos a Föld. Tizenöt perce még azt hitted, egyedül az emberi faj egyedei képviselik rajta az értelmes lényeket. Képzeld el, mi mindenre derülhet fény holnap!” /K ügynök, Men in Black/ Valahogy én is így vagyok magammal, sose gondoltam, hogy egyszer egy internetes portál szerves része leszek. És hogy mit hoz a holnap? Inkább a szemem nyitom ki csodálkozva, mint a szám.

Vélemény, hozzászólás?