Egyesek szerint az Arthúr (angolul: Arthur) név a kelta "Artu" vagy "Artos" = medve, vagy az ír "art"= a kő szóból származik.
A név eredete
Egyesek szerint az Arthúr (angolul: Arthur) név a kelta "Artu" vagy "Artos" = medve, vagy az ír "art"= a kő szóból származik.
Nagyobb a valószínűsége, hogy latin eredetű a szó. Valószínűleg Artorius egy római tábornok neve volt. Tacitus Artoria Flacilla-ról és Juvenal an Artorius-ról tesz említést.
Nagy-Britanniában a legkorábbi feljegyzés Arthur-ről Adomnan "Columba élete" c. VII. századi művéből származik, ahol egy VI. században élt skót herceg neve Arturius, aki Aidan fia volt. Aidan a skótok királya volt i.sz. 574-től.
Évszázadokkal később nevét Artuir-nak írják a "Tighernac-i feljegyzések"-ben; ezt a művet korábbi dokumentumokból állították össze a XI. században.
A Doomsday Book-ban (Végítélet Könyve, 1086) felsorolt földbérlők neve Artor és Artur.
A XIII. századtól kezdve általában az Arthur(us), a XVI. századtól pedig az Arthur és az Arther formákkal találkozunk.
Így aztán szükségtelen homályba vesző eredet után kutatni, hiszen megfelelően dokumentálva van a név története.
Mielőtt továbbmennénk, fontos megjegyezni, hogy nincs történelmi bizonyíték arra, hogy Arthur király volt. Hírneve tán onnan ered, hogy ő volt a "Dux Bellorum", más szóval ő vezette a britek és skótok csatáját. Azért kerülhetett ebbe a pozícióba, mert apja volt a leghatalmasabb király az északi britek között, azaz Skóciában. Azt is tudjuk történelmi forrásokból, hogy apja, Aidan király nagy szövetségese volt a briteknek, és hogy ő és fiai, köztük Arthur, háborúkat vezettek északon a szászok és a piktek ellen.
Minden bizonnyal Aidan király ruházta fel magát a "Dux Brittanorum", azaz a britek vezetője címmel is.
Történelmi források
Adomnan: "Columba élete"
A legkorábbi - megbízható - bizonyíték arra, hogy Arthur (Arturius) létezett, egy VII. századi kézírásban található, melyet 'Vita Columba' címen ismerünk, és melyet Iona távoli szigetén (Skócia nyugati partjainál) írt egy Adomnan nevezetű szerzetes.
A legrégibbi, még létező példány Svájcban, Schauffhausenben (a városi könyvtári archívumban) található. Ez egy másolat, melyet a VIII. században vittek Európába, évszázadokkal azelőtt, hogy Geoffrey of Monmouth összekötötte volna Arthur történetét Cornwall és Anglia történetével. A kézirat szerint Arthur (Arturius) Aidan király fia volt, aki a piktek (Maithi) ellen vezette utolsó csatáját. Kétségtelen, hogy Arturius jelentette az inspirációt a legendás Arthur figurájához, hiszen a két személy egy és ugyanaz.
A ’Vita Columba’ a világ legrégebbi kézirata, mely említi Arhurt és mely Aidan király fiaként azonosítja be őt. Arthur csak Geoffrey of Monmouth XII. századi meséi által került bele a cornwalli és angol legendákba. Azon nincs mit csodálkozni, hogy Arthur a walesi legendák részévé vált, hiszen Arturius és apja, Aidan egy brit (walesi) királyokból álló koalíció vezetői voltak, akik a berniciai szászok és a piktek ellen harcoltak. A VI. században britek és walesiek lakták azt a területet, melyet ma dél-Skóciának nevezünk.
Adomnan művében arra törekedett, hogy bebizonyítsa, hogy előde, Columba szent volt. Mégis, művében sok VI. századi történelmi alakról is említést tesz. Adomnan műve majdnem kortárs írás, hiszen csak száz évvel Arthur halála után íródott. Ezt a művet a történészek is kétségek nélkül elfogadják autentikus forrásként.
Ezért felmerülhet a kérdés, hogy miért nem tekintették ezt bizonyítéknak korábban. A válasz: a kutatók, míg Arthurt Cornwallban és Walesben keresték, elhanyagolták és elutasították, hogy Arthur – ha egyáltalán létezett – bármi más lehetett, mint brit ember. Adomnan nyomán megállapíthatjuk, hogy Arthur bár nem brit, hanem skót volt, a britek oldalán harcolt a szászokkal és a piktekkel szemben.
Az alábbiakban álljon itt egy idézet Adomnan "Columba élete" c. művéből:
Szent Columba jóslata Aidan király fiaira vonatkozóan.
Máskor, még a fent említett csata előtt, a szent megkérdezte Aidan királyt, hogy ki fogja a trónt örökölni. Amikor a király azt válaszolta, hogy nem tudja, három fia közül ki kerüljön a trónra, Arthur, vagy Echoid Find, vagy Domingart, a szent így beszélt: "Közülük egy sem lesz király, mivel ők mind csatában esnek el, ellenségek keze által. De most, ha vannak fiatalabb gyermekeid, hívd be őket, és az, akit az Úr királynak szánt, azonnal a térdemre fog borulni".
A gyermekeket behívatták, és amikor Echoid Buide jött be, ő Columba mellére hajtotta fejét. A szent azonnal megcsókolta és megáldotta, és azt mondta az apának: "Ő lesz a túlélő, aki utánad mint király fog uralkodni, és fiai fogják követni őt."
Mindezen dolgok mind valóra váltak később, amikor eljött az idejük. Mert Arthurt és Echoid Find-ot nemsokára megölték, miathi csatájában, melyet fent említettem. Domingartot Northumbriában érte a halál, amikor a sereget a csatában teljesen felmorzsolták. És Echoid Buide követte apját a trónon.
Adomnan nem ad meg dátumot Arthur miathi csatájában való elestére. Viszont az "Ulster-i feljegyzések", mely egy megbízható ír feljegyzés és szerencsére tartalmazza a skótok korai történetét, a mannani csatát i.sz. 582-re teszik. Ez valószínűleg ugyanaz a csata, melyet Adomnan miathi csatának nevez, mert a Miathi piktek éltek az Ochill hegyek között, szemben Mannan-nal, mely a Forth folyó partján feküdt. Mannan volt az "Isle of Man", Man szigetének neve is, ezért sokan azt gondolták, hogy a mannani csatát ott vívták. De bármi is lett légyen a csata valóságos időpontja, az a fontos, hogy utalást találhatunk az írásban Arthur-re, Aidan fiára.
Arthur, Aidan fia nem volt király. A legendák Arthur-jét a XII. századig nem nevezték királynak, egészen addig, amíg egy Geoffrey of Monmouth nevezetű pap hamis és meseszerű elbeszélést nem írt "Britannia királyainak története" címmel, melyben Arthur-t királynak titulálta és a VI. század első felébe datálta létezését, azzal a céllal, hogy a történelemben betömjön egy hiányos fejezetet A XII. század előtt Arthur-t soha nem királyként emlegették.
A Tighernac-i krónikák
A második történelmi forrás, melyet bizonyítéknak tekinthetünk, és melyben Arthur meg van említve, "A Tighernac-i krónikák", ahol a név "Artuir"-ként jelenik meg. Ezt a krónikát korábbi forrásokból másolta a XI. században egy Tighernac nevezetű ír szerzetes.
Mivel a skótok Írországból arra a területre vándoroltak, melyet ma Skóciának hívunk, a korai történelmi feljegyzéseket ír/skót szerzetesek készítették. Így aztán, amikor Aidan a skótok királya lett i.sz. 574-ben, sok feljegyzést és történetet ezek a szerzetesek készítettek róla és fiairól, köztük Arthur-ről.
A i.sz. 596-ból származó (alább olvasható) krónika kivonatban érdemes felfigyelni Arthur (Artuir) említésére. Hogy valójában Arthur tényleg ekkor halt-e meg, nem lényeges. Ami fontos, hogy ismét bizonyítékot kapunk Arthur, Aidan fia létezéséről.
"596 K. vi. [594] Cath Ratha in druadh cath Ardsendoim. Jugulacio filiorum
Aedan, .i Bran Domangort, Eochach find Artuir i cath Chirchind in quo victus est
Aedhan cath Coraind."
Fordítás: "Aidan fiainak, Bran-nak, Domingartnak, Eochach find-nek, Arthur-nek halála a Chirchind-i csatában, melyben Aidan győzedelmeskedett".
"A Tighernac-i krónikák" és a "Columba élete" történelmi források - ellentétben a legendabeli forrásokkal – mégis alátámasztják egymást.
Arthur-t mindkettő Aidan fiaként említi, és a tény, hogy mindkettő megbízható történelmi forrás, elválasztja őket a megbízhatatlan legendáktól, mítoszoktól és versektől, melyekben bővelkedik Wales és Cornwall, és melyeket korábban, mint Arthur létezését alátámasztó bizonyítékokat idéztek.
Annak ellenére, hogy nem találtak ezidáig történelmi bizonyítékot arra, hogy Arthur-nek bármi köze is lett volna Wales-hez vagy Cornwall-hoz, a kutatók továbbra is keresték ezeket a bizonyítékokat.
Az egyedüli megbízható történelmi források azok, melyeket a fentiekben idéztünk, és mindkettőben Aidan fiaként jelenik meg Arthur. Aidan-t i.sz. 574-ben koronázták a skótok királyává, és ő és fiai, köztük Arthur, a britek oldalán harcoltak a piktek és a szászok ellen. Így kötődött Arthur a mai Skóciához, de Wales-hez és Cornwall-hoz nem.
Néhány író azzal a feltevéssel állt elő, hogy Arthur arról a helyről származik, melyet ma Skóciának hívunk. De azt is ugyanúgy állítják, hogy Arthur brit volt, illetve időnként Strathclyde-Cumbria-iként írnak róla (ők ősi britek, akik észak-nyugat Angliát és dél-nyugat Skóciát lakták).
Arthur király és Ban király lovagi tornára készülnek Guinevere királyné és az udvaroncok körében
Ennek alátámasztására azonban nem létezik történelmi bizonyíték. Ezek a feltevések csupán megbízhatatlan walesi legendabeli elbeszéléseken alapulnak, melyek a "Walesi krónikák"-ban Arthur és Medraut halálának dátumaként például i.sz. 539-et adják meg.
Ez a leírás is megbízhatatlan, és szinte egészen bizonyos, hogy a "Walesi krónikák"-ba Arthur létezése után évszázadokkal lett beillesztve. Arthur nevének "h" betűvel való írásából lehet erre következtetni.
Ahogy korábban már írtunk róla, az egyedüli megbízható történelmi beszámolók Arthur-ről Adomnan "Columba élete" c. műve és "A Tighernac-i krónikák".
