Én is Kovács vagyok!

még az a padló!

Az enyészpont művészete
Avagy én is Kovács vagyok!

430 oldalon át gótika, gótikus regény nélkül

Magyar turistacsoport a Louvre-ban. Megilletődötten járják a termeket. Itt vannak a vidéki Kovácsék is, akik évek óta spóroltak a költséges utazásra. A körséta végén a csoportot kalauzoló idegenvezető így szól:

– És akinek még bármilyen művészettörténeti problémája volna, kérdezze meg nyugodtan.
Kovácsné keze izgatottan lendül a magasba:
– Tessék mondani, mitől olyan fényes itt a padló?

A gótika

Hogyan lehetséges, őrmester elvtárs, hogy ezt a bazi nagy gépet el tudják rabolni? Úgy, tizedes elvtárs, hogy megvárják, amíg fölszáll, s amikor ilyen pici lesz, akkor rabolják el.

Corvina Kiadó

 “A művészet a létezés legendája és nem tükre, a realitás kifejezése és nem birtoklása – állítás és nem saját tulajdon.” (Hauser Arnold)

Vigyázz, ebből kollokválni fogsz!

Timur Link

Roppant figyelemre méltó, hogy a matematika után nem sokkal az európai festészetben is megjelent a nulla, s azonnal úr lett. A művészettörténészek úgy tartják, hogy Giotto (1266-1337) fedezte föl a perspektívát. A reneszánsz tette kötelezővé. Lényege az enyészpont. Az a képzeletbeli pont a képen, amelyben a látvány a nullába fut, és ott elenyészik. Természetesen addig is tudták az emberek és a festők, hogy az előttünk álló ház nagyobbnak látszik az utca végén lévőnél, de lényegtelennek, sőt, értelmi csalódásnak tekintették. Bizonyára ismerték a régi rendőrviccet: Hogyan lehetséges, őrmester elvtárs, hogy ezt a bazi nagy gépet el tudják rabolni? Úgy, tizedes elvtárs, hogy megvárják, amíg fölszáll, s amikor ilyen pici lesz, akkor rabolják el.

A régebbi műveken ábrázolt alakok szent térben jelentek meg. Arányaik, színeik az örök rendhez, a kozmoszhoz igazodtak. Akár csak a mai gyermekrajzokon. A fáraó is azért nagyobb alattvalóinál, mert ő a földi isten. A bayeuxi faliszőnyeg készítői ne tudták volna, hogy mekkora hajókon keltek át a normann lovagok Angliába? De nem akartak lemenni a viccbeli rendőrök szintjére.

Az enyészpont bevezetése egyenlő a mű deszakralizálásával, mert azt jelenti, hogy transzcendens dimenziót fizikaira, optikaira cseréljük. Nem csak a kép került ki a szentség köréből, hanem a szemlélő is, hiszen a mű enyészpontja egyúttal kijelöli az innenső oldalon a közönség nézőpontját, mi több, helyzetét is – szintén az optikai, tehát a fizikai térben.(Czakó Gábor)

 

A XII. század elejétől a társadalom átalakulásával és a gazdaság fellendülésével a kultúra is virágzásnak indul. Súlypontja a kolostorokból, uralkodói és főúri udvarokból a népesedő városokba tevődik át. Egyházi és lovagi kultúra mellett polgári kultúra alakul ki. Ezek alapja továbbra is a vallás, de a korai középkor misztikus, a túlvilágra összpontosuló gondolkodását a földi élet, a valóság felé forduló, racionális szemlélet váltja fel. Az emberek látóköre kitágul.

(By© Rajkó Félix

Egy ritka női név: Lajos.

 Ezt a mondatot akkor fogod majd megérteni, amikor már késő lesz.)

 

A Corvina Kiadó grandiózus vállalkozása a gótikus képző és építészettörténet bemutatásra vállalkozott. Csak ott tesz kitérőt- irodalmilag-ahol ez indokolt, mint például Giotto, és  Dante kapcsolatánál. Egy pillantás erejéig mi is szerepelünk a kötetben, Tino di Camaino magyarországi Mária síremléke kapcsán. Totálisnak nevezhető áttekintés. Hisz nemcsak a katedrálisokkal, székesegyházakkal foglalkozik a rendkívül színvonalas kötet, de vázákkal, festményekkel, festett üvegekkel, szószékekkel, feliratokkal, szignókkal, önarcképekkel, síremlékekkel, festett baldachinokkal, gótikus szobrokkal, apszisokkal, mozaikokkal, üvegfestéssel, freskókkal, freskóciklusokkal, a Vasari-féle híres Giotto életrajzzal, középkori műhelyekkel, sekrestyékkel, miniatúrákkal, szakrális és világi ötvösművészetekkel egyaránt.

A várak és magánpaloták bemutatása pedig csak csokireszelék a habostortán.

Földrajzilag is színes a palettája a kötetnek, mondhatni perspektívája van. A valaha barbárnak tartott, mára azonban a legkreatívabbnak mondott művészettörténeti korszakot bemutató, enciklopédikus értékű szakmunka kispórólja az elméleti, hosszú bevezetőt. Konkrét példák sokaságán át tárgyalja azonban kimerítően a gótikát.

Párizs mellől indulunk, ahol Szent Dénes elsétált a levágott fejével, s borzalmak helyett vár bennünket Sugar apát hagyatéka, a Saint Denis  hagyatéka.A róla elnevezett váza elemzése után egy igaz nagyágyú és elemzése következik, a párizsi Notre Dame, most tudjuk csak értékelni igazán Quasimodo akrobatamutatványait. A chartre-i székesegyház láthatjuk végre Krisztust, mint bírót.(a múltkor igen szigorú volt velem, de szabadlábon védekezem- Rajkó Félix). A Saint Chapelle katedrálisában vár bennünket Krisztus töviskoronája és a lángoló gótika. És már ott is állhatunk a reimsi katedrális előtt. És még csak a 47.oldalon járunk. Egy újabb Notre-Dame vár bennünket, de ezúttal Laonban, egy eleve bazilikálisnak tervezett remekével, s a nagy durranás a harmadik Notre Dame: ezúttal Amiens-ben.

 

Lábjegyzet: Mi a közös Poe, Strindberg, Lovecraft, Blixen, Dagerman, Bowie, Freddie Wadling, Inger Edelfeldt, Neil Gaiman és Mare Kandre művészetében? Valamennyien tudatosan írtak olyan szövegeket, amelyek az 1700-as években Angliában Horace Walpole, Ann Radcliffe és mások által létrehozott gótikus hagyományhoz kapcsolódnak.”

Mi gótika és miben tér el a rémromantikától és a rémtörténetektől? Hogyan néz ki ma a gótika hagyománya? És hogyan befolyásolta az olyan kulturális termékeket – az irodalmon kívül -, mint a film, képregény, rock, hardrock, punk, gothrock, szerepjáték, számítógépes játék stb.?

Ezekre a kérdésekre kaphattunk választ Mattias Fyhr egésznapos előadásából, amit a témában írt könyveire alapozott.

Lovecraft a temetőben adott randevút a barátnőjének. Hát, ízlés dolga.

Mattias Fyhr a könyvében négy svéd regényt részletesen is elemez. Közülük az egyik egy ifjúsági regény, ami 1982-ben jelent meg. A szerző Inger Edelfeldt, a címe Juliane och jag (Juliane és én). A könyvből később film is készült. Az elemzésből nemcsak az derül ki, hogy a regény kiváló, hanem az is, hogy Inger Edelfeldt jól ismeri a gótikus irodalmat.

 

 

Nem maradhat ki a kötetből a bécsi, kölni, prágai, magdeburgi székesegyház sem, külön fejezet kap a ciszterci gótika, majd a nagy angliai katedrális elemzése és képanyaga következik. A spanyol gótikával másik fejezet foglalkozik. Itt kérdezi meg nevemben Lakhész  Szókratésztől, hogy miért talált kincs a fejfájás, de hát a Tőkét is kiadták képregényben, s Batman is csak Szent Sebestyént majmolja.

Nyilván a legterjedelmesebb fejezet az itáliai gótikával foglalkozik. Pisano, Cambio, Jacopo Torriti, Cimabue, Duccio, az arisztokratikus Simone Martini és az isteni Giotto. Már csak könnyed levezetés a Limbourgh fivérek realista miniatúrái.

Harcászati és védelmi szempontból jön  a slusszpoén: a fénis-i vár, és II. Frigyes dél-itáliai magánerődítményei -tiszteltetem a Védelmi Minisztert, volt munkatársa: Timur Link.(a szerk.)

A nemzetközi kapcsolatok, a keresztes háborúk és a növekvő hatósugarú kereskedelem révén egyre szélesebb rétegek ismerkednek meg távoli országok jobbára magasabb kultúrájával, aminek hatása minden téren érvényesül.

A tudományok a vallás tanításaira épülnek. Művelői kizárólag papok, szerzetesek. Ők foglalják össze a hittudomány és a hét szabad művészetből (grammatika, logika, retorika, aritmetika, geometria, zene, asztronómia) összetevődő bölcselet tanításait az ún. skolasztika tanrendszerébe. Ebben helyet kapnak római írók mellett a főként arab közvetítésscl megismert antik görög tudósok és filozófusok, elsősorban Arisztotelész gondolatai, művei is. A tudományok fejlesztésében és terjesztésében a kolostori és káptalani iskolák helyett a XI. század végétől sorra alakuló, részben hittudományos és bölcseleti, részben jogi és orvosi egyetemeknek van döntő szerepe. Ezeken papok mellett egyre népesebb világi, részben polgári értelmiség nevelődik. Ez is elősegíti a városokban új, magas színvonalú polgári kultúra kialakulását.

A mezőgazdaság és az ipar fejlődését gyakorlati találmányok és felfedezések mellett Bizáncból és az araboktól átvett ismeretek, eljárások és szerkezetek segítik. Döntő jelentőségű a puskapor feltalálása és a tűzfegyverek elterjedése a XIV. század második felében. Ez a hadviselés és a katonai szervezet átalakulásához, a hadiépítészet fejlődéséhez vezet. Hatása az élet minden területén jelentkezik.

A gótika sokrétű, belső ellentmondásoktól és ellentétektől feszülő gazdag világát, a társadalom alapvető változásait az irodalom és a képzőművészetek is tükrözik.

A kor irodalmában vallásos költészet és próza mellett megjelennek a lovagregények, regényes történeti krónikák, virágzik a lovagi szerelmes költészet, amelyet követ a polgári verselés. A kor irodalmának legkimagaslóbb egyénisége, a polgári gondolat legteljesebb kifejezője a firenzei Dante Alighieri(1265-1321).

A képzőművészetek, szobrászat és festészet szervesen kapcsolódnak az építészethez, de a kor folyamán fokozott jelentőséget nyernek az építészettől független, önálló alkotások, így a táblaképek is. A formanyelv továbbra is kötött. Az ábrázolás korábbi, sematikus merevsége azonban fokozatosan feloldódik. A szimbolikus ábrázolásmód helyett az eseményeket elbeszélő és az érzéseket kifejező, a természet megfigyeléseiről tanúskodó, valósághűbb művészet fejlődik ki.

A híres “Lovas” a bambergi székesegyház belsejében. Föltehetően a Szent György-téma egy 1235-ben készült német változata, bár az egyik hagyomány szerint III. Konrád császárt, a másik szerint a magyar Szent Istvánt ábrázolja. Ez a lovasszobor a román kori szobrászat dekoratív értékeivel a gótika expresszív humanizmusát állítja szembe.

A gótikus szobrászat kiemelkedő emlékei Franciaországban a párizsi, Chartres-i, Reims-i, Amiens-i székesegyházak gazdag szobordísze; a burgundiai késő gótikus legjelesebb mesterének, Claus Sluternek főműve a Mózes-kút Dijonban: Németországban Magdeburg, Bamberg és Naumburg székesegyházainak szobrai és a faszobrászat alkotásai, a szárnyasoltárok. Ezek egyik legnagyobb késői mestere Veit Stoss Itáliában a kor kiemelkedő művészegyénisége Niccolo Pisano, fő műve a pisai Battistero szószéke, amely arányaiban és formálásmódjában az antik római művészet erős hatását mutatja.

(http://209.85.129.132/search?q=cache:xJDVZTBCtYoJ:www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/muveszettortenet/5het/index5.html+g%C3%B3tika&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_en|lang_hu|lang_de|lang_it|lang_es)

 

Arnold Schönberg úgy érezte, el kell törölnie a tonalitást a zeneszerzésben, és ez, legalábbis számára, lehetségessé vált azáltal, hogy kifejlesztette a tizenkét hangú skála technikáját. Később akadémikusabb követői bebizonyították, hogy ezzel a módszerrel nagyon könnyű hagyományos dallamokat írni. Még később John Cage megtehette, hogy egy C-dúr hármashangzat fűrész-zúgás mellett szóljon, mivel addigra a hármashangzatról másképpen gondolkodtak – nem mint valami zenei szükségszerűségről, hanem mint egy hangról, amely éppen annyira érdekes, mint bármelyik másik hang.

 

 

By© Rajkó Félix

www.corvinakiado.hu

corvina@lira.hu

 

 

Giulia Marrucchi- Elena Nesti- Cristina Sirigatti

Gótikus művészet

A kötet a gótikus művészettel foglalkozik, megszületésétől (amely Franciaországhoz köthető) kibontakozásáig és Európa-szerte való elterjedéséig.

A könyv bemutatja a legnevezetesebb, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban található építészeti emlékeket (katedrálisokat, templomokat, világi épületeket). Emellett szemléletes képet kapunk a XII-XIV. század festészetéről, szobrászatáról és iparművészetéről, valamint a kor fontosabb művészeinek gazdag életpályájáról is.

Vélemény, hozzászólás?