Bioklíma

40 ezer ember halt meg hőgutában 2003-ban

 

SCHUH, ANGELA

BIOKLÍMA – TUDÁSTÁR

Corvina Kiadó

Előhang

Alig múlik el nap anélkül, hogy ne esne szó az újságokban és a híradásokban az éghajlatról és az éghajlatváltozásokról. Miért változik a klíma? Az emberiség a felelős érte? Tehetünk-e valamit a felmelegedés ellen? Ezek a kérdések ma rendszeresen előtérbe kerülnek. A kötet az éghajlat úgynevezett antropogén -azaz az ember által okozott-változásaival szeretné megismertetni  olvasóját. Egyúttal bemutatja az éghajlat alakulását meghatározó alapelveket, továbbá a földi klímát irányító természeti erőket

Minden földi éghajlati folyamat motorja a Nap. A napsugárzás erőssége, a napsugarak hajlásszöge és bolygónk felszínéről való visszaverődése befolyásolja Földünk éghajlatát. Mindamellett fontos tényező a légkör összetétele is. A Nap által besugárzott energia elosztását a szél és a víz végzi: a szárazföldek és az óceánok között fújó szelek egymástól távol eső régióban is kicserélik a meleg és a hűvös légtömegeket. Földünket ugyanakkor viszonylag jól elkülöníthető övezetekre lehet osztani- az Egyenlítő közelében terül el a forró trópusi öv, a sarkon a hideg, poláris övezet, és a kettő közt helyezkedik el a mérsékelt égöv, amelyben mi is élünk.

A klímakutatók arra is kíváncsiak, hogy évmilliárdokkal ezelőtt, milyen volt az éghajlat a Földön. A klíma ugyanis mindig változik és változott: meleg és hideg időszakok váltották egymást, amit az éghajlat tanúi, mint például a fosszíliák és más kőzetek, felfednek előttünk. Minél alaposabban ismerjük a földtörténeti múltban bekövetkezett klímaváltozási folyamatokat, annál könnyebben értjük meg, hogy az éghajlat kialakulása és változása milyen kölcsönhatásoknak köszönhető.

1)

az orvosmeteorológia csak része a bioklímakutatásnak

2)3003-as hőségjárványban “csak” 40 ezer halálesetet regisztráltak Európában.

Egy új-mexikói kutató úgy véli, megtalálta a módszert, amivel visszaszoríthatjuk a globális felmelegedés egyre inkább fenyegető hatásait. Oliver Wingenter módszere rendkívül egyszerű, az óceánok trágyázása révén elszaporítaná a planktonokat.

Ezt a módszert azért tarthatja hatásosnak a kutató, mert a planktonoknak igen fontos szerepük van az óceán-légkör kölcsönhatásban. A légkörben lévő szén-dioxidnak bizonyos százalékát elnyelik az óceánok. A tengerek felületén belépő szén-dioxidot a planktonok és más vízi élőlények bonyolult kémiai folyamatok során cukorrá alakítják. Miután elpusztulnak, az egész lesüllyed a tenger fenekére.

A legújabb kutatások szerint a planktonoknak a felhőképződésben is fontos szerepük lehet. Amikor a Nap káros ultraibolya sugárzása eléri a víz felszíni rétegeit, a planktonok nagy tömegben károsodnak. A károsodott élőlények ilyenkor dimetil-szulfo-proprionátot (DMSP) termelnek és bocsátanak ki. A környezetbe kerülő anyag jelentős részét a baktériumok dimetil-szulfiddá (DMS) alakítják. A dimetil-szulfid pedig a légkörben reakcióba lép az oxigénnel. Az így létrejött oxidált kénszármazékoknak a levegővel és a dimetil-szulfiddal való kölcsönhatásából kis aeroszolrészecskék jönnek létre. Ezek felszíne megköti a légkör víztartalmát, így a részecskék felszínére kikondenzálódik a víz, amelyek így felhőcseppeket képeznek. Ha ez valóban igaz, a planktonok a felhőképződés elősegítésével képesek meggátolni a Nap káros sugarainak felszínre jutását.

 

Azonban a planktonok elszaporodásának lehetnek káros hatásai is. A túl sok plankton oxigénhiányos környezetet hozhat létre a vízben, ami a vízi élőlények kipusztulásához vezethet.

 

A világ országai mind azon igyekeznek, hogy megtaláljak a megfelelő módszert, amelynek segítségével megelőzhetik vagy legalábbis lassíthatják a klímaváltozás lehetséges hatásait. Az eddigi próbálkozások csak korlátozottan voltak sikeresek, habár a kutatók támogatták a kormányokat, hogy megtegyék a szükséges lépéseket.

 

Wingenter elmondása szerint igaz, hogy módszere fáradságos munkát igényel, és nehéz harcot kell majd vívnia, hogy támogatást kapjon a kutatásaihoz. Ha azonban a Föld éghajlata melegszik, Wingenter szerint módszerével időt nyerhetünk, hogy komoly társadalmi lépéseket is tegyünk az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére.

 

Ken Caldeira kaliforniai szakértő véleménye szerint Wingenter ötlete működhet, de óvatosnak kell lenni és még sok kutatást kell elvégezni, hogy megértsük, a tengervíz trágyázásának milyen hatásai lehetnek a légkörre és magára az óceánokra nézve.

 

 

ICI Interaktív Meteorológia

 

„A dolgok jelenlegi állását summázza rövid könyvecskéjében Angela Schuh német professzor, amikor egy viszonylag új tudományágról (orvosi klimatológia), és annak részterületéről, az orvosmeteorológiáról ír.

 

Germán alapossággal veszi sorra a tudnivalókat, legyen szó az időjárás elemeiről, ciklonról, anticiklonról, légnyomásról, és a többi.
Aztán testünk fizikai válaszait ismerteti a megszokottnál hidegebb vagy melegebb időben. Részletesen tárgyalja a „következményeket”, a fejfájástól egészen a halálesetig. Megtudjuk miért télen távoznak többen az árnyékvilágba, és miért vagyunk álmosabbak.

 

A sorozat általam eddig olvasott részeihez képest egyetlen gyengéje van a könyvecskének: a szerző kissé szárazan fogalmaz, kivált a kötet második felében éreztem így. Az olvasmányos ismeretterjesztéshez nélkülözhetetlen „oldottság” terén nem ér fel például  A tatárjárással.

 

Ettől függetlenül nem csak a hipochonderek forgathatják haszonnal, hanem minden, a frontátvonulásra, tavaszi fáradságra, légszennyezésre, satöbbire érzékeny ember is.”

Galgóczi Tamás

Kerekes Tamás

Marlon Brandy

Az emberek több mint fele érzékenyen reagál az időjárási hatásokra. A balesetet, sérülést szenvedők és azok, akik műtéten vagy súlyos betegségen estek át, még inkább. Könyvünk az időjárás és az egészség kapcsolatát elemzi, leírja a megelőzés módjait és a terápiás módszereket, de nem feledkezik meg az időjárásnak az egészségre gyakorolt pozitív hatásairól sem.

A könyv szerzője, Angela Schuh az orvosi klimatológia szakértőjeként a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Egészség- és Rehabilitációtudományi Intézetének professzora.

 

Szerző: Kerekes Tamas

Okos pilóta alagútban nem katapultál hírlapíró vagyok

Vélemény, hozzászólás?