Rejtélyes vándorok

az élővilág titkai

 

Vándorutak az állatvilágban

 

Vannak madárfajok, amelyek az Északi-sarkon költenek, a telet viszont a Déli-sarkon töltik.

Ez azt jelenti, hogy évenként rendszeresen ismétlődő utazásaik során több mint 20 ezer kilométert tesznek meg. Ismeretes, hogy egyes cetfajok táplálékukat a sarki tengerek vizében szerzik, utódaikat viszont a trópusi tengerek vizeiben szerzik. A kis pettyes lile közel 4000 kilométert repül megszakítás nélkül a nyílt óceán fölött.

Vajon mi készteti az állatokat ezekre a hatalmas utazásokra. Hová igyekeznek? Milyen útvonalakat választanak maguknak a szárazföldön, a vízben, a levegőben? Hogyan képesek tájékozódni több ezer kilométeres útjuk során?

A könyv első fejezeteiben a madarak, emlősök, kétéltűek és hüllők vándorútjáról lesz szó a könyvben. A térképvázlatok segítségével könnyen nyomon követhetjük, hogy milyen utat tesznek meg az egyes állatok téli és nyári tartózkodási helyük közt. Több fejezet is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen belső erők késztetik az állatokat ezeknek a nagy távolságoknak a megtételére, mikor kelnek útra, és milyen sebességgel haladnak céljuk felé. Az állatokra leselkedő veszélyekről szintén lesz szó ebben a könyvben.

A legújabb kutatási eredmények birtokában arra is választ kapunk, hogy miként segítik az állatokat a Földfelszín képződményei-pl. a hegységek vagy a kontinens partvonalai-, hogy ezeken túl útjaik során milyen fontos szerepet játszanak a különféle csillagképek. A Np és a Hold. És azzal is foglalkozik a kötet, hogy hogyan működik az állatok belső órája. Mindezek jelentőségét már kísérletekkel igazolt kutatásokból ismerjük. Szó lesz majd arról is, hogy milyen eszközök segítségével tudják a kutatók a vándorló állatok nyomát követni.

A könyv szerzője, Vitus B. Dröscher az állatok vándorlásának szerteágazó témáját izgalmas olvasmánnyá varázsolja a fiatal olvasók számára.

www.tessloff-babilon.hu

www.mimicsoda.hu

 

Az állatok vándorlásának titka javarészt még ma is ismeretlen. Biológusok, tudósok, vegyészek és más munkacsoportok évtizedek óta kutatják a témát, de alig haladnak benne. Ráadásul az is biztos, hogy az álatok közel sem egyformán vándorolnak. Minden ősszel ötmilliárd madár költözik át Afrikába, sokan elkerülik a Földközi-tenger feletti veszélyes repülést. A spanyol tövisszúró gébics ahelyett, hogy kényelmesen átkelnének a közelben fekvő afrikai telelőhelyekre, átrepülnek Európán. Őseik kitaposott útján járnak ők, csak azt nem tanulták még meg, hogy hogyan rövidíthetik le ezt az utat.

A pingvin valóságos felfedező. Magányosan vándorolnak, a legközelebbi élelmforrásoktól 400 kilométerre távol. Ha egy magányos pingvin idegen pingvinkolóniára bukkan és ott párt talál magának, akkor utódaiban az örökítőanyag új, előnyös kombinációt képez, mely javítja a túlélési esélyt.

Külön érdekesség a sivatagi elefántok vándorlása, akiknek hihetetlenül jó a helymemóriájuk, megérzik a távolban alázúduló esőket is, s a sivár környezetben is képesek hasznosítani a fellelhető kevés táplálékot. Hosszan menetelnek, de hogy miért kerülik el a rendkívül termékeny, s ráadásul közeli Etosa Nemzeti parkot,  azt a kutatók még csak nem is sejtik.

Arra sincs magyarázat, hogy 14 millió királylepke miért repül minden évben Mexikóba, és miért mindig egy nagyjából futballpálya nagyságú területet keres fel, tömegükkel mintegy második kéregként lepve el a fákat.

A teknősök 5 ezer kilométert vándorolnak tojásrakásuk kapcsán és közben belső Nap, csillag és mágnes-iránytűkkel navigálnak. A sziget felé úszva azonban olyan áramlatokba ütköznek, amelyeken tulajdonképpen nem is tudnának átkelni. Mind a mai napig rejtély, miért tartanak egyáltalán a szigetre és egyáltalán, hogyan jutnak oda. Fajtársaik ugyanis tökéletes sikerrel rakják le tojásaikat a jóval közelebb levő partokon.

Azt  hiszem, hogy fölülszabályozott oktatási rendszerünkben, mely mindenről csalhatatlanul megmondja, hogy mikor történt és miért, üdvös és követendő példa, hogy kíváncsi gyermekeket megismertessen olyan problémákkal – érthető nyelvezettel-amire komoly tudósok sem tudják a választ. Ennek a reprezentatív képekkel ellátott kötetnek ez a legnagyobb erénye.

 

 

Kerekes Tamás

www.tollal.hu

 

Mi MICSODA sorozat 006. kötet

Vitus B. Dröscher: Vándorutak az állatvilágban

 

 

Az állatvilág csodálatos, sokszor megfejthetetlen tájékozódási képességéről szól a könyv. Magyarázatot kapunk a sáskajárásra, a lemmingek tömeges “öngyilkosságára”, megismerheti az olvasó az emlősállatok hosszú vándorlásainak vagy a békák vonulásának okait. Vonzó kivitelű, olvasmányos könyv.

 

 

 

 

Szerző: Kerekes Tamas

Okos pilóta alagútban nem katapultál hírlapíró vagyok

Vélemény, hozzászólás?