A hír, mint árucikk

a hír, mint gazdasági tényező

 

Harold A. Innis: A sajtó

Aula Kiadó

 

A szerző harminc oldalon előadott forgatókönyve elsöprő hatást gyakorolt Mc Luhanra, Noam Chomsky-ra és Norbert Eliasra, akik viszont a mi ismereteinket formálták a médiumokról és a médiák társadalmi szerepéről döntő módon.

 

A hír, mint újságcikk

 

www.aula.hu

aula@aula.hu

 

 

 

Az újságírás-üzlet titkai-bevezető

 

Kerekes Tamás

www.tollal.hu

 

A technikai újdonságok átszervezték az érdeklődési területeinket: mindazt amiről gondolkodunk. De módosítják szimbólumaink jellegét is, tehát azt, ahogyan gondolkodunk. Végül megváltoztatják a társadalom sajátosságait is, vagyis azt a közeget, ahol gondolatainakt kifejtjük.

A mű alapgondolata, hogy a médiumok fizikai tulajdonságai határozzák meg, hogy a tudás időbeli vagy térbeli terjedésre alkalmas-e inkább. A tartós, időt hangsúlyozó médiumok a kulturális folyamatosság és a decentralizáció, a teret hangsúlyozó, „rövidebb életű” médiumok pedig a világi hatalom és a centralizáció támogatói. Jó ezt az ötletet manapság az internetre és a köztéri kommunikációra alkalmazni, hovatovább mindenre, ami beletartozik a médium gyűjtőfogalomba.

Időről-időre megtörténik az, hangsúlyozza a szerző, hogy egy médiumtípus tudásmonopóliumhoz kötött felülkerekedése egy adott korban a kommunikáció egyoldalúságát teremti meg, amelyet csak a rivális médium és a mögötte álló társadalmi erők billentenek vissza majd. Mindez Noam Chomsky ezredvégi médiakritikájában így hangzik majd: a 17. század óta tudható, hogy nincs forradalom a tájékoztatás éppen uralkodó formáinak újrarendezése nélkül.

Hogy az első világháborút a könyv és az újság, a másodikat az újság és a rádió összecsapása jellemzi, napjainkban pedig a tévé és az internet harcol egymással a közösen legyúrt nyomtatott sajtó fölött.

A könyv foglalkozik a témával, mint tudásmonopólium-eszközzel.(tematizálás), a hírközlés technológiájának megváltozásával a 19. század végén. Az újság-alapanyag és előállítás körüli költségharc gazdasági és szakmai következményeivel. Azzal a folyamattal, amikor a hirdetések beáramlásával az újság a piac igényeit fogja követni. A hír árucikké válik. Az újságírás iparszerűvé válik, és intellektuálisan prostituálódik.

(Mit szól ehhez a Times, a Guardian és a le Monde , vagy a BBC -Kerekes Tamás)

Foglalkozik a címlapsztori előtérbe kerülésével, ami gyökeresen átformálja a közgondolkodást, az esti lapok népszerűségének okaival. Az új sajtóstílus külpolitikai következményeivel. Az időmonopóliummal.

Nála azonban a sajtó elsősorban gazdasági főszereplő, mert kimondja, hogy valójában a hirdetők és a kiadók, támogatók tartják csak életben a lapokat. A hírt piacok szerint osztályozzák, amelyre „terítették”, különös figyelemmel arra a térségre, amelyből származott.

A „bűn hír, s a hír bűn”-, kétséges, hogy képes-e bármi egységbe forrasztani  annyira az országot, mint a gyilkosságot.”

S már haza is érkeztünk.

Frank Mursey nekrológja: Egyike a legtehetségesebb élelmiszer-kiskereskedőknek, akik közül valaha is egy New York-i lap szerkesztésével kísérletezett.”

 

 

 

A kiadó

Harold A. Innis

A SAJTÓ – A 20. SZÁZAD GAZDASÁGTÖRTÉNETÉNEK MELLŐZÖTT SZEREPLŐJE (A896)

Z. Karvalics László bevezető tanulmányával

 

 

“A tanulmány előadásként hangzott el a “Stamp Emlékelőadások” sorozatában.”

“A szövegen semmit sem változtattunk, a bevezető minimális, tárgyhoz nem tartozó részletének kurtításán kívül. Innis terjedelmes jegyzetanyaga mellé nem illesztettünk újabb, szerkesztői jegyzeteket, mivel a szakszerű szöveggondozás által igényelt névmagyarázatok és mutatók nélkül is teljes értékűnek tekinthető a myagyar kiadás.”

Z. Karvalics László

 

 

Kerekes Tamás

www.tollal.hu

 

 

Szerző: Kerekes Tamas

Okos pilóta alagútban nem katapultál hírlapíró vagyok

Vélemény, hozzászólás?