Az ismeretlen katona

Schiller

 

Az ismeretlen katona

Európa Kiadó

 

Miután meghalt, 1805-ben, holttestét felboncolták- A patológus megállapította, hogy a tüdő teljesen dezorganizált, s a szívnek nincsen izomállaga, a vesék szubsztanciája elmállott. A háziorvos a lelethez hozzáfűzte.” Ilyen körülmények közt csodálkozni lehet, szegény ember hogy húzhatta idáig.”

Nyilván alkotói szenvedélye tartotta életben a test felbomlása idején túl is az ismeretlen katonát, helyesebben katonaorvost, Schillert, akinek halála definíciójából derül ki idealizmusának lényege: az idealizmus az, amikor a lelkesedés erejével tovább él az ember, mint a test megengedi. Schillernél pedig az akarat a szabadság szerve volt. A szabadság volt a szenvedélye, idealizmusa mögött az az elképzelésrejlett, hogy nekünk kell a dolgokon uralkodnunk, nem fordítva. A Haramiákat, mint egy cunamit zúdítja a német szellemi életre, az eredetéig követi a gonoszt: felfedezi a természet botrányos értelmetlenségét és igazságtalanságát, ahogy az egyiknek kedvez, a másikat megrövidíti. Komisz véletlenekbe bonyolódik az ember, minden oka megvan rá, hogy ne bízzon az életben. A teremtő élet kedvéért Schiller szembeszáll ezzel. Nem félve a személy és emberiség közti rövidzárlattól, a szeretetet világhatalommá nyilvánította.

Az önszuggesztió nagymestere volt, föl tudta ajzani magát az örömóda lelkesültségéig, de le is tudott hűlni a rémület nihilista dermedtségéig.

Talán álom volt ez az idealizmus. És a valódi forradalom? Az talán egy rossz álom. Schiller, amikor öt év késéssel, 1978-ban kézhez kapta a francia díszpolgárságról szóló oklevelet Danton és még mindazok aláírásával, akiket ekkorra már rég lefejeztek, egyetértett Goethével abban,  hogy a polgárjogot a „holtak birodalmából küldték neki”

Apja toborzótisztből hercegi kertész rangjáig emelkedik, a fiatal Schiller teológiát akar tanulni, de mivel apja három évig nem kap zsoldot, a család kényszerpályára kerül. A fiú aztán Ludwigsburgban nő fel, ahol a természetet a kultúra váltja fel. A herceg semmilyen költségtől nem riadt vissza, egy világhírű táncosért tizenkétezer guldent fizetett. Miután Friedrich látott néhány előadást, kartonpapírból figurákat vágott ki, amelyeket zsinóron lehetett rángatni, összeterelte a családot és néhány barátot a lakószobába, régi kabátokat aggatott egy zsinegre, és maga írta kis darabokat adott elő.

Így kezdődött (Első verse olvastán az apa felkiáltott: “Megbolondultál, Fritz?”

Színes, gazdag, invenciózus, részletes, alapos kortörténettel felmálházott, rendkívül alapos írói életrajz Rüdiger Safranski Schillerről szóló életrajza: hatszáz oldalon.

 

 

www.europakiado.hu

info@europakiado.hu

 

Már a címből is sejthető, hogy Safranski ezúttal sem egyszerű életrajzot ad az olvasó kezébe, hanem kor- és eszmetörténetet is egyben, miközben hősét a német idealizmus felfedezőjének a rangjára emeli. Nagy műgonddal megrajzolt portréja Schillert a kor “totális gondolkodójának” mutatja be, aki energiáit a szellemi élet számos területén kibontakoztatta. Az irodalomban drámaíróként, lírikusként és elbeszélőként is maradandót alkotott, a filozófiában elsősorban esztétikai írásai váltak a kánon részévé. Emellett tanult orvosként a természettudományokba is belekóstolt (a test és a lélek viszonyát elemezve), illetve Jéna körülrajongott professzoraként a történettudományba is. Megtudhatjuk, hogyan formálta magát és szerepét a természettel (szűkebb értelemben a maga testi adottságaival) egész életében harcban álló, betegségével küszködő ember, akinek szabadsága ebben az értelemben a természet leküzdésében állt. Árnyalt képet kapunk a kor szellemi mozgásairól és történelmi eseményeiről, a német idealizmust világra segítő városokról és személyekről, és természetesen Goethe és Schiller kapcsolatáról. Schiller szellemi életrajza a szerző előadásában egyszersmind a német klasszikából a romantikába való átmenet életrajza is. Safranski Schiller-könyve – a szerzőtől megszokott módon – ismét részletgazdag, megbízható és kiválóan szerkesztett alkotás.

 

 

 

 

Kerekes Tamás

www.tollal.hu

A kiadó

 

A: Németország költője, úgy hallottam, Berlinben van tegnap este óta.

B: Megbocsásson! Németország pszichológusa érkezett meg tegnap.

C: Engedelmével, Németország tragikusa érkezett meg Lipcséből.

D: Érdekes! Valaki azt mondta nekem, tegnap Németország történésze szállt meg a Nap fogadóban.

Kire gondolt A, B, C, D?”

 

A válasz természetesen Friedrich Schiller (1759-1805), aki első drámája, a Haramiák 1782-es bemutatójától kezdve forradalmasította a német kulturális életet. Már a címből is sejthető, hogy Safranski ezúttal sem egyszerű életrajzot ad az olvasó kezébe, hanem kor- és eszmetörténetet is egyben, miközben hősét a német idealizmus felfedezőjének a rangjára emeli. Nagy műgonddal megrajzolt portréja Schillert a kor “totális gondolkodójának” mutatja be, aki energiáit a szellemi élet számos területén kibontakoztatta. Az irodalomban drámaíróként, lírikusként és elbeszélőként is maradandót alkotott, a filozófiában elsősorban esztétikai írásai váltak a kánon részévé. Emellett tanult orvosként a természettudományokba is belekóstolt (a test és a lélek viszonyát elemezve), illetve Jéna körülrajongott professzoraként a történettudományba is. Megtudhatjuk, hogyan formálta magát és szerepét a természettel (szűkebb értelemben a maga testi adottságaival) egész életében harcban álló, betegségével küszködő ember, akinek szabadsága ebben az értelemben a természet leküzdésében állt. Árnyalt képet kapunk a kor szellemi mozgásairól és történelmi eseményeiről, a német idealizmust világra segítő városokról és személyekről, és természetesen Goethe és Schiller kapcsolatáról. Schiller szellemi életrajza a szerző előadásában egyszersmind a német klasszikából a romantikába való átmenet életrajza is. Safranski Schiller-könyve – a szerzőtől megszokott módon – ismét részletgazdag, megbízható és kiválóan szerkesztett alkotás.

Szerző: Kerekes Tamas

Okos pilóta alagútban nem katapultál hírlapíró vagyok

Vélemény, hozzászólás?