Szicília

borral és tésztával a maffia ellen

Szicília
Corvina
corvina@lira.hu

Az Etna: pusztítás és élet Nincs Szicíliának még egy olyan sűrűn lakott vidéke, mint a tűzhányó környéke. A lakások benső egyszerűségével szemben áll a templomok belső tere. A szicíliaiaknak a jellemvonásait is felfedezhetjük a freskókon: lelkükben minden nép lelki megnyilvánulását egyesítik, amelyek valaha a szigeten éltek.

A nép, melynek fegyvere a bor és tészta

Ha a szigeten járunk, kihagyhatatlan a Libera társulás által létrehozott udvarházak együttese, amelyek mindinkább egyre népszerűbbek. Az egykori maffiabirtokon működnek és fellépnek a szervezett bűnözés ellen Fegyverük a bor és tészta. Ezeket a termelők maguk állítják elő, árusítják és szolgálják fel a vendégeknek. Idejár nyaralni Giorgio Armani, ki divatbemutatóin köszönetképp sokszor vetít attrakcióként a falakra és a padlózatra szicíliai szimbólumokat és motívumokat.
A szicíliai konyha egyszerre trendi nemzetközi és helyi. Miután Jamie Oliver beutazta a szigetet, a loft-éttermek lettek az olasz helyek. Egyre több olasz felejti el-egy-egy estére legalább- a pizzát és a pastát -hogy egy-egy estére legalább sushival kényeztesse magát. Utazás közben ne feledjük el, hogy egy szicíliai férfi számára nem a feleség, de még csak nem is a szerető a legfontosabb, hanem az anya. Ő az, aki a legjobb tésztát főzi, övé a legjobb mártás ő az, aki a fiára a legbüszkébb.
Amit adtak a globalizált világnak, az felmérhetetlen A maffiabevételek forgalma a tavalyi évben a világban elérte a 40 milliárd dollárt. E sajátos nép a televíziózás elterjedéséig marionettszínházzal múlatta magát, melyben a szereplők pálcikából készült egyméteres figurák voltak, akiknek sűrűn lehullt a feje. Ám a nagypénteki körmenetben csak a csuklyát viselő férfiak vehettek részt. Ez az a nép, mely körében a az évi, fejenkénti átlag 100 kiló tésztafogyasztással, a szicíliaiak az abszolút csúcstartók az amúgy is tésztaszerető Itáliában.
Számukra az evés ugyanis élvezetet, a barátokkal együtt tölthető időt jelenti Ha arra járnak, nehogy kifelejtsék a híres kardhal-specialitásukat. A kardhal sovány húsát faszénen sütik meg, majd édes paradicsommal, kapribogyóval, és más fűszerekkel párolják és sütik, olajos, citromos, oreganós szósszal.
Szicília híres művészetéről, számos költő és író született itt. A helyi műveltség korai képviselője volt a Szicíliai Iskola a tizenharmadik század elején, amely amellett, hogy mércét állított fel a későbbi generációk számára, számos költőnek adott ösztönzést a következő századok során. A leghíresebb szicíliai művészek kétségkívül Luigi Pirandello, Giovanni Verga, Salvatore Quasimodo, Gesualdo Bufalino, és a helyi nyelven alkotó Ignazio Buttitta. Számos zeneszerző is itt született, köztük Sigismondo d’India (Palermo), Alessandro Scarlatti (Palermo v. Trapani), Vincenzo Bellini (Catania), valamint a híres szobrász, Tommaso Geraci.

Notóban és Ragusában a barokk építészet szép példáit csodálhatjuk meg, melyeket a helyi vörös homokkőbe véstek. Tetszetős kerámiáiról ismert Caltagirone városa. Az olasz opera egyik jelentős képviselője a sziget fővárosa, Palermo: a Teatro Massimo az egyik legnagyobb színház Európában.

Szicília két neves népszokásról is ismert, amelyek a szigetet ért erős normann hatásokban gyökereznek. A szamárkordékat díszítő, bonyolult ábrák normann romantikus költemények, köztük a Roland-ének jeleneteit ábrázolják. Ugyanezeket a történeteket mesélik el a hagyományos bábszínházak is, ahol fából, kézzel gyártott marionett-bábukat használnak.

Gyönyörű és ősi építmények egész sorát csodálhatja meg a szigetre látogató turista. A szigeten számos helyen föllelhetjük az ókori szicíliai művészet csodálatos alkotásait, valamint a korabeli világban élenjáró építészeti és urbanisztikai megoldásokat (pl. a vízvezetékek megépítésénél alkalmazott fejlett mérnöki tudomány, római patrícius-villák, szobrok, mozaikok). A helyi ismeretek tovább bővültek a bizánci időszakban, majd a középkor során. A 11. századtól a 12. századig, a királyság első évtizedeinek korára jellemző, hogy az alkotások szinte kizárólag a király udvar megrendelésére jöttek létre. A Hauteville-dinasztia építette (pápai legátusi cím alapján) a sziget csodálatos katedrálisait, amik a Közép-Itáliából származó új építészeti térrendszerek alkalmazását ötvözik az arab stílisú díszítéssel, a bizánci mozaikművészettel és az apuliai román szobrászattal.

Röviden összefoglalva épülettípusok szerint az alábbi városokat érdemes fölkeresni:

templomok: Segesta, Selinus, Agrigento.
színházak: Taormina, Siracusa, Selinus, Palermo, Segesta
vízvezeték: Termini, Agrigento
régészeti múzeum: Siracusa, Palermo, Trapani, Imera
a siracusai erődítmény (Castello Euralio)
antik városok romjai: Agrigento, Heraclea Minoa, Imera, Segesta, Selinus
a Cefalùi Katedrális, melyet II. Roger építtetett
a Monreale-i Katedrális (Cattedrale di Monreale), melyet II. (Hauteville) Vilmos építtetett.
katedrálisok Messinában, Liparin, Cataniában, Mazarában, Agrigentóban stb.
a palermói Királyi Palota (Palazzo dei Normanni v. Palazzo Reale), és az itt található Capella Palatina (a Szent Péternek emelt palotakápolna)
várak Cataniában (Castello Ursino), Siracusában (Castello Maniace), Augustában, Milazzóban
tornyok: Enna (Torre di Federico II), Trapani, Gela (Colombaia)
Az építészet terén Matteo Carnelivari da Noto a Quattrocento korában bekövetkezett esztétikai ízlésváltozás meghatározó képviselője volt. Legjelentősebb alkotásai a palermói Palazzo Abatellis, a Palazzo Aiutamicristo, és a Santa Maria della Catena templom.

A festészet terén jelentős alkotó volt Antonello da Messina (1430-1479), a Quattrocento egyik legnagyobb művésze.(Wikipédia)

Kerekes Tamás

 

 

Szerző: Kerekes Tamas

Okos pilóta alagútban nem katapultál hírlapíró vagyok

Vélemény, hozzászólás?