Talmud

évezredek bölcsessége

Részletek és kommentárok

„A bölcsesség célja:

„Rává szokta mondani, hogy A bölcsesség végcélja a megtérés és a jó cselekedetek. Egy ember ne olvasson, és ne tanuljon, majd hitványan bánjon az apjával és az anyjával, a tanítójával és azzal, aki nagyobb nála bölcsességben és tekintélyben, mert megmondatott: A bölcsesség kezdete az istenfélelem, józan ész, jó mindazoknak, akik ezeket cselekszik., de nem azoknak, akik cselekszik, nevezetesen azoknak, akik nem saját akaratukból cselekszenek.De mindannak,aki ezeket nem a saját akaratukból teszi, jobb lenne, ha meg sem született volna”

 

A Talmud (héberül tan, tanulmány), a Biblia utáni zsidó irodalom hatalmas terméke, ószövetségi magyarázatokat és zsidó vallási törvényeket tartalmazó mű, a Misnák és gemárák kb. 800 rabbitól eredő gyűjteménye. Felöleli a régi zsidóság szellemi, társadalmi, jogi és vallásos életének fejlődését a bibliai kánon befejezésétől a Kr. u. 6. századig. A Talmud az írott tanból, vagyis a Bibliából (héberül tóra sebiktáb) és a le nem írt, a szájhagyományos tanból (héb. tóra sebálpe) indult ki. A Bibliának értelmezése (midrás) régente két irányban mozgott: vagy erkölcsi eszmék, vallásos buzdítások céljaira használták tartalmát s igy keletkezett a haggadának nevezett bibliai értelmezés, vagy pedig bizonyos logikai szabályok (midda) alapján a gyakorlati életbe vágó törvényeket vezettek le a Biblia tartalmából, amely utóbbi értelmezésnek eredménye a halakha. A Szentirás magyarázatának e két terméke, a haggada és halakha teszi a Talmud egyik fő alkotó részét, melyhez hozzájárul a hagyomány, amelyet részben Mózesre vezetnek vissza, akinek halála után a papok és vének ápolták, a babiloni fogság után a nagy zsinagógának (héberül ánse keneszet hágedólá) nevezett tanács tagjai és a tannáknak nevezett tudósok óvták meg az elfeledéstől. Természetes, hogy a hagyományból, amelyet évezredeken át az ingatag emlékezésre bíztak, idővel sok elpusztult, a körülményekhez módosulva változott és új elemekkel bővült. Azért, hogy a bibliai értelmezés eredményeit és a szóbeli hagyomány elemeit az önkényes vagy akaratlan megváltoztatástól vagy éppen a feledéstől megmentsék, azt többen összegyüjtötték és ezen előmunkálatokat felhasználva szerkesztette Kr. u. 189 körül Júda (héberül Jehudá Hánászi, röviden Rabbi) az akkori szinhedrium elnöke, a misna nevü munkát, amely az összegyűjtött hagyományt halakhával és haggadával vegyes anyag szerint tartalmazza. Az e szerkesztésnél kiselejtezett vagy kifelejtett hagyományok és bibliai magyarázatok gyűjteménye a tósziftá, az egyes kihagyott tételeket bórájtának nevezik.

Forrás:

wikipédia

Kerekes Tamás

 

www.ulpiushaz.hu

 

a szerző:

Domán István 1922. november 17-én született Budapesten. A négy polgári iskola befejezése után jesivában folytatta tanulmányait. Mivel ebben az iskola típusban világi tárgyakat egyáltalán nem oktattak, ezért a hosszú tanulmányi idő után elhatározta, hogy a világi tárgyakból is képezi magát. 18 éves korában engedélyt kapott a kerületi főigazgatóságtól, hogy egy évben két osztályt is elvégezhetett, és így 3 év alatt tette le a vizsgákat, a Madách Imre Állami Főgimnáziumban. Utolsó vizsgáit már sárga csillaggal a mellén fejezte be. Nem sokkal utána munkaszolgálatra hívták be, 1945-ben tudott csak bejutni a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol főleg történelmet és művészettörténetet hallgatott. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan hallgatója lett az Országos Rabbiképző Intézetnek is. 1948 decemberében doktorált “summa cum laude” minősítéssel. Disszertációjának tárgya kapcsolatban volt a Bibliával. Címe: Jónás próféta történetének ábrázolása az ó-keresztény emlékeken. Rabbi-vizsgát 1950-ben tett volna, vagy tehetett volna, miután minden elővizsgája kitűnő eredménnyel sikerült. Azonban az akkori idők szélsőséges politikai körülményei, és az egyetem tanulmányi osztálya arra kényszeríttette, hogy középiskolai tanári vizsgát téve világi állást vállaljon. Így a rabbi-vizsgát el kellett halasztania. Az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokba emigrált, ahol hosszú éveken át hittanárként működött. Családi okok miatt és dr. Scheiber Sándor professzor invitálására, akivel egyébként állandó levelezésben állt, visszatért Magyarországra és 1965-ben sikeres rabbi-vizsgát tett. Éveken keresztül működött rabbiként különböző hitközségekben, és folytatott tudományos munkát Scheiber professzor irányítása alatt. 1981-óta a Rabbiképző Intézet Talmud tanáraként működik. Scheiber professzor kérte meg arra, hogy a Holocaustban elpusztult magyarországi jesivák történetét és folklórját kutassa, és vegyen részt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Monográfiái című sorozat írásában is. Ezekre a magyar zsidóság fennmaradása és az elpusztultak emlékének megőrzése miatt volt feltétlenül szükség. 

Rabbinikus pályájának fő állomásai: Kaposvár, Szeged, Újpest, és az utolsó évtizedekben a Hunyadi téri körzet.

Az MTA Néprajzi Kutató Intézet megjelentette a Talmudi folklór témájáról írott dolgozatsorozatát. Amely a konferencia anyagával együtt látott napvilágot. 1990 és 91-ben előadója az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Judaisztika -Hebraisztika tanszékének. 1992-93-ban és 96-97-ben előadója az Eötvös Lóránd Tudományegyetem folklór tanszékének. 1996-ban Scheiber Sándor díjat kapott.

2002-ben az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Rektori tanácsa egyhangú határozatában életműve elismeréseként 80. születésnapja alkalmával díszoklevélben részesítette. 
1948-ban doktorált a Pázmány Péter Tudományegyetemen keresztény régészetből, ókori történelemből, és művészettörténetből. Minősítése “summa cum laude”.
1950-ben történelem és földrajzszakos tanári oklevelet is szerzett. 
Anyanyelvi szinten beszél angolul, németül, és jiddisül, kiváló ismerője a bibliai és a talmudi hébernek valamint az arameus nyelvnek.

Megjelent tanulmányai és könyvei közül megemlítendő:

1. Az első magyarországi zsidótörvény elleni tiltakozás az amerikai sajtóban. In.: MIOK Évkönyv 1975-76.
2. Az amerikai magyar sajtó vélekedése a második magyarországi zsidótörvényről In: MIOK Évkönyv 1979-1980.
3. Amikor még volt remény In: MIOK Évkönyv 1986-93.
4. A győri zsidóság története. Monografikus feldolgozás 1930-47 között. Megjelent Budapesten 1979-ben. /Könyv/
5. A Budapesti Zsidó Múzeum. In: Kritika 1988/6.
6. A felekezetek közötti békéért. In: Kritika 1988/2.
7. Fordítani a fordíthatatlant. In: Kritika 1990/3.
8. Magyar zsidók és az anyanyelv ápolásáért külföldön. In: Nyelvünk és kultúránk. 59.
9. A magyarországi jesivák. In: A hagyomány kötelékében. Akadémiai Kiadó, Budapest 1990.
10. A magyarországi jesivák növendékeinek szerepe, a magyar nyelv és kultúra megőrzésében. In: Vallásosság és népi kultúra a határokon túl. Budapest 1990.
11. A magyarországi jesivák történetéből. In: Egyházak a változó világban. Esztergom 1991.
12. Zsidó anekdoták kincsestára. Bevezetés és jegyzetek. Orpheus Kiadó, 1991. Ez könyv formájában.
13. A jótékonyság a Bibliában. Ökumenikus Nyári Egyetem Kecskemét. 1993.
14. A kisebbségi érzésről egy rabbi szemével. In: Diakonia 1992/4.
15. A rendszerváltás elemzése zsidó szemmel. In: Pax Christi International, Brüsszel, 1993.
16. Zsidó ünnepek In: História 1992/10
17. Felelősségünk az élő világért /Ökomenikus Tudományos Szimpózium, 1994.
18. Bibliai képeskönyv. Városok. Tárgyak. Színhelyek. In: Kritika: 1992/1.
19. Talmud /Fordítások a Talmudból/ Origó-könyvek, 1994.
20. Stories about the “Rebes” in the World of the Yeshivas. In: Folk Narrative and Cultural Identity, Budapest, 1995.
21. Folkloristic Character of the Hungarian Yeshivas in the Last Century. In: Folk Narrative and World View, Peter Lang Europaischer Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main, 1996.
22. Nyomtatásban meg nem jelent kötetek: A jesivák története, azaz egyetemi előadások. Budapest 1999.
23. 2001-ben jelent meg összefoglaló munkája az Ulpius Ház kiadásában. A Talmud iskolák titkai. 

 

Egy „markáns” ellenvélemény:

A Talmud: A zsidó uralkodni akarás gyűlöletetterjesztő irodalomának bemutatása.

héber Talmud

A Talmud a zsidóság legszentebb könyve (Valójában egy könyvgyűjtemény). Elsőbbséget élvez az Ótestamentum fölött a zsidóknál. Maga a Talmud bizonyítja ezt, Erubin 21b, (Soncino kiadás): ” Fiam, az Írások szövegeinek tanulmányozására fordíts több figyelmet, mint a Tóra (Ótestamentum) szövegeire.
A Tóra elsőbbsége a Biblia fölött Izrael államban is látható a fekete etiópiai zsidók esete kapcsán. Az Etiópiaiak nagyon jól ismerik az Ótestamentumot. Mivel azonban vallásuk olyan ősi, még az írások (A Talmud) megszületése előtti időkből származik, amelyet ők nem ismernek. A New York Times 1992 szeptember 4-i kiadása szerint, 4. oldal: “A probláma ott van, hogy az etiópiai zsidó hagyomány nem megy tovább mint a Biblia vagy a Tóra. A később előállt Talmud és más kommentárok a modern hagyományok értelmében sohasem jutottak el hozzájuk”

Mivel nekik nincs kapcsolatuk a Talmudi hagyományokkal, a fekete etiópiai zsidókat diszkriminálják, és a cionisták megtiltották nekik, hogy házasságokat kössenek meg, temetéseket bonyolítsanak és egyéb hasonló szolgáltatásokat végezzenek.
Joseph D. Soloveitchik rabbi a huszadik század egyik legbefolyásosabb rabbijaként van számontartva, az ortodox zsidóság nem vitatott vezetője és a fő nemzetközi tekintély a halakha (zsidó vallási szabályzat) terén. Soloveitchik tanított és avatott föl több mint 2000 rabbit, egy egész generációját a zsidó vezetőségnek.

A NY Times vallásriportere, Ari Goldman a rabbi fennhatóságának alapját: “Soloveitchik egy sor kitűnő talmudtanító hagyományait követi. .. 20-as éveinek elejéig szinte kizárólag a Talmud tanulmányozásának szentelte magát. A Yeshiva Egyetem Elchanan Teológiai Szemináriumát látogatta, ahol a legjobb talmudtanuló volt. Megkapta a Leib Merkin Talmudprofesszor címét.. Egy asztal előtt ülve keresztbe vetett lábakkal és a kezében a Talmud egyik nyitott kötetét tartva. (N.Y. Times, , 1993 április 10-én , 38. oldal)

Goldman sehol sem hivatkozik Soloveitchik, a zsidó jog vezető zsidójogi tekintélyének a bibliatudására.

A rabbi hírnevének minden része a Talmud ismeretéből ered. A másféle ismeretek nyilvánvalóan másodlagosak. Nagybritannia Zsidó Krónikája 1993 március 16-án azt állítja, hogy a vallásiskolában (jesiva) a zsidók magukat teljesen a Talmud tanulmányozásának szentelik kizárva minden mást.

A Talmud hatálytalanítja a bibliát.
A zsidó írások azt állítják, hogy a Talmud részben azoknak a hagyományoknak a gyűjteménye amelyeket Mózes adott nekik szóbeli formában. Jézus idejében ezt még nem írták le. Krisztus elítélte a Misnah (a korai Talmud) tanításait és azokat, akik azt tanították. (írások és farizeusok), mivel a Talmud hatálytalanítja a Szent Bibliát.

Shmuel Safrai a Bölcsek Irodalmában (64. oldal) kimutatja, hogy a Talmud Gittin értekezése, a Talmud hatálytalanítja a Biblia tanítását a pénzkölcsönzésről. “Hillel elrendelte a világ jobbafordulásának legendáját. A legenda egy jogi elképzelés amelynek alapján bűnöket a szabbatikus év után össze lehet gyűjteni és igy Hillel szándéka az volt, hogy legyőzze a pénzkölcsönzők félelmét attól, hogy elvesztik pénzüket.”

Jézus Krisztus híres figyelmeztetése arról a hagyományról, hogy vannak emberek, akik az Szentírást nem követik (Mark 7:1-13), valójában direkt utalás a Talmudra, vagy még precízebben, első részének elődjére, a Misnáhra, amely Krisztus életében már létezett szóbeli formában, mielőtt leírták volna. Mark 7-ik fejezete 1-től tizenharmadik verse kimondja, hogy Urunk elítélte a Misnahot.

Sajnos napjaink feneketlen tudatlansága, az elterjedt zsidó-keresztény írásmód azt sugallja, hogy a zsidóság alapműve az Ótestamentum. De ez nincs így. A farizeusok a rabbik parancsait tanítják vallási dogmaként, nem Istenéit.

A Biblia Talmudi kommentárjai az ő fő törvényeik, nem maga a Biblia. Ez a kommentár valójában érvényteleníti Isten törvényeit, nemhogy érvényben tartaná őket. Mint talmudtanítványok tudjuk, hogy ez így van.

Hyam Maccoby, zsidó tudós, a Talmud a bíróság előtt c. művében idézi Yehiel ben Joseph rabbit: “Továbbá a Talmud nélkül nem tudnánk a Biblia részeit megérteni.. Isten a Bölcseknek kölcsönözte a tekintélyét és a hagyomány épp annyira szükséges mint a Szentírás. A Bölcsek saját törvényeket is hoztak.. Valaki aki nem tanulmányozza a Talmudot, az nem képes a Szentírás megértésére.

Létezik egy kis zsidó szekta, akik távoltartják maguktól a Talmudot és a Szentíráshoz tartják magukat. Ők a Karaiták, egy csoport, amelyet az ortodox zsidó rabbinátus a legjobban gyűlölt és komolyan üldözött.

A Misnahhoz a rabbik később a Gemarát adták hozzá (Rabbinikai kommentárok). Ezek együtt alkotják a Talmudot. Két változata van, a Jeruzsálemi Talmud és a Babiloni Talmud.

A Babilóniai Talmudot tekintik ma az irányadó változatnak: “A Babilóniai Talmud tekintélye nagyobb mint a Jeruzsálemi Talmudé. Kétség esetén a Babilóniai dönt.” (R.C. Musaph-Andriesse, A Tórától a Kabbaláig, bevezető a zsidóság írásaiba, 40. oldal)

Ez a tanulmány a zsidók által elismert Babiloni Talmudra alapul. Itt mi nyilvánosságra hozzuk a Talmud hiteles szavait. Kérjük nézze meg őket ott.

A következő cáfolhatatlan dokumentációt abban a reményben tesszük közre, hogy az felszabadít minden embert, zsidókat is beleértve a Talmudi gyűlöletirodalom romboló csalásaitól, amely az ortodox és a hasszidi zsidók kézikönyve mindenütt a világon.

A zsidó felsőbbrendűségnek a Talmudi gyűlöletirodalomban való hirdetése a történelem során rengeteg szenvedést okozott és most, az elfoglalt Palesztínában arra használják, hogy a Palesztin civil lakosságon elkövetett tömeggyilkosságokat igazolják vele. A Talmud ugyanis minden nemzsidóról (gójról) azt állítja, hogy azok nem emberek, hanem állatok.

A zsidó Talmud néhány tanítása. Erubin 21b Aki nem engedelmeskedik a rabbinak, az halált érdemel és a pokolban forró ürülékben fog főni.
Moed Kattan 17a. Ha egy zsidó kísértést érez arra, hogy valami rosszat cselekedjen, akkor menjen egy olyan városba, ahol őt nem ismerik és tegye ott a rosszat.

Egy zsidó megütése az ugyanaz mint Isten megütése. Sanhedrin 58b. Ha egy gój megüt egy zsidót, azt meg kell ölni.

Gójok becsapása OK.
Sanhedrin 57a. Egy zsidó nem köteles egy gój (“Cuthean”) munkáját megfizetni.

A zsidóknak felsőbbrendű jogi státuszuk van. Baba Kamma 37b . “Ha egy zsidó megsebesíti egy Kánaáni ökrét, akkor nem tartozik semmivel. Ha ha egy Kánaáni sebesíti meg egy zsidó ökrét, akkor az ökör értékét meg kell fizetnie.”

A zsidók lophatnak nemzsidóktól.
Baba Mezia 24a . Ha egy zsidó talál egy tárgyat, amelyet egy gój (“pogány”) veszített el, akkor azt nem kell visszaadnia.(Ez a Baba Kamma 113b is alátámasztja). Sanhedrin 76a. Isten nem fog megkímélni egy olyan zsidót, aki lányát egy idős emberhez adja, gyermekkorú fiának feleséget keres vagy visszaad egy talált tárgyat egy Cutheannak…”

A zsidók kirabolhatnak és megölhetnek nemzsidókat. Sanhedrin 76a. Ha egy zsidó megöl egy gójt (“Cuthean”), akkor őt nem büntetik halállal. Amit egy zsidó egy gójtól ellop, azt megtarthatja.
Baba Kamma 37b A gójokat törvény nem védi és Isten a pénzüket “Izraelnek szánta”.

A zsidók hazudhatnak nemzsidóknak.
Baba Kamma 113a Zsidók hazudhatnak (“csalhatnak”) hogy egy gójt rászedjenek.

A nemzsidó gyermekek nem emberek
Yebamoth 98a. Minden gój gyermek állat.
Abodah Zarah 36b. gój lányok születésüktől tisztátlanok. Abodah Zarah 22a-22b. gójok előnyben részesítik a tehenekkel való közösülést.

Szűz Mária elleni sértések.
Sanhedrin 106a. Az mondja, Jézus anyja egy kurva volt: “Ö, aki hercegektől és kormányzóktól származott, ácsok kurvája volt. A soncino kiadás Shabbath 104b lábjegyzete azt állítja, hogy a Talmud cenzúrázatlan szövegében az áll írva, hogy Jézus édesanyja “Mirjam a fodrász”-nak sok férfival volt viszonya.

Káröröm, mert Krisztus fiatalon halt meg. Sanhedrin 106 kárörömének ad kifejezést, mert Krisztus fiatalon halt meg:” Hallottad, mennyi idős volt Balaam (Jézus)? – azt felelte: Igazából azt nem állapították meg, de mivel az áll a Szentírásban, hogy gonosz és álnok emberek életük felét sem érjék meg, ebből az következik, hogy 33 vagy 34 éves volt.”

Jézus a Talmudban:
Borzalmas Istenkáromlás Jézus Krisztus ellen. Gittin 57a Azt állítja, hogy Jézus a pokolban van és forró ürülékben főzik. Sanhedrin 43a. Azt mondja, hogy Jezust (Yeshu és Soncino lábjegyzetében a “Názáreti”) azért végezték ki mert boszorkány volt. “Azt tanítják, hogy Jézust húsvét előestéjén fölakasztották és 40 nappal azelőtt ezt a kiáltványt adták ki: Jézust halálra kell kövezni, mivel boszorkány volt és az embereket bálványimádásra szólította föl…Egy csábító volt és ezért nem szabad sem sajnálni sem megbocsájtani neki.”
Kallah 51a: “Az idősek a kapuban ültek amikor két fiatal fiú ment el előttük. Az egyiknek a feje be volt takarva, a másik fedetlen fővel ment. Amelyik fedetlen fővel ment, arra Eliezer rabbi azt mondta, hogy fattyú. Joshua rabbi hozzátette, hogy egy tisztátlan nő fia (olyan nő, aki a menstruáció alatt fogant meg, “niddah”). Akiba rabbi azt mondta, hogy mind fattyú, mind egy niddah fia.

Azt mondták: Miért mondasz ellent kollégáid véleményének? Azt felelte: Be fogom bizonyítani. Elment a fiú anyjához és a piacon találta amint babot árult. Azt mondta neki: Lányom, ha meg válaszolod a kérdésemet, az örök életet adom neked. Az asszony azt mondta: Esküdj meg rá.
Akiba rabbi szája kimondta az esküt, de szívében visszavonta. Igy szólt a rabbi: Mi a fiad állapota? Azt asszony azt felelte: Amikor a hálószobába léptem, éppen menstruáltam és a férjem nem nyúlt hozzám. De legjobb barátom közösült velem és így született ez a fiam. Következésképpen a fiú fattyú volt és egy niddah fia.
Kinyilatkoztattuk: Legyen áldott Izrael Istene aki ezt a titkot Akiba Rabbinak felfedte.

Ahhoz a témához, hogy Isten megjutalmazza az ügyesen hazudókat, az előző Talmudi vita ténylegesen Jézus Krisztusról folyik. (A fattyúról, aki a fedetlen fővel jár és a menstruáció tisztátalanságában fogamzott). A fiu házasságtörő anyja ebben a történetben Krisztus anyja, Szűz Mária (néha Mirjamnak nevezik és a Talmudban Mirjamnak, a fodrásznak).

A Talmudi törvények teljes szövege, Maimonidész Misnah Torája — nemcsak hogy bővelkedik durva támadásokban a gójok ellen, hanem közvetlen támadásokban is a kereszténység és Jézus ellen (akinek a nevéhez az író ájtatosan hozzáadja: A gonosz neve pusztuljon.)- Dr. Israel Shahak Zsidó történet, zsidó vallás, 21. oldal.

A Talmudban kevés közvetlen utalás van Jézusra.. Ezek az utalások biztosan nem hízelgőek. Ahhoz nemigen fér kétség, hogy a húsvét előestéjén elvégzett kivégzés Jézus Krisztusra utal. Az a rész, amely Jézus bühődéséről számol be a pokolban, az is Jézus Krisztusról szól. Ez egy keresztényellenes vita Kr.u. 70-ből. -Hyam Maccoby, Júdaizmus a törvény előtt, 26-27 o.

A Talmud szerint Krisztust egy rabbinikus törvényszék ítélte el bálványimádás, más zsidók felbújtása bálványimádásra és a rabbi tekintélyenek semmibe vevése miatt.Minden klasszikus zsidó forrás örömmel veszi magára ezért a felelősséget. A Talmudi jelentésben a Rómaiakat meg sem említik.

A népszerűbb források – amelyeket azért komolyan vettek- olyanok mint a hírhedt Toldot, még rosszabbak és a fenti bűnök mellett még boszorkányerővel is vádolják, Jézus neve a zsidók szemében mindannak a szimbóluma, ami elítélendő és az a népszerű hagyomány még ma is él.

Jézus nevének a héber formája – Yeshu- úgy volt értelmezve, mint a gonosz szóval egyjelentésű szó. ‘neve és emléke tűnjön el’, amely az gyalázkodásnak egy különös formája. Valójában az anticionista ortodox zsidók úgy emlegetik Herzlt, mint ‘Herzl Jézus’, és találtam olyan vallásos cionista írásokat, amelyek olyan kifejezéseket írnak le mint ‘Nasszer Jézus’ vagy ‘Arafat Jézus’ . Dr. Israel Shahak Zsidó történet, zsidó vallás, 98-98 és 118. oldal.

A Talmud támadja a keresztényeket és a keresztény könyveket. Rosh Hashanah 17a Keresztények és mások, akik elutasítják a Talmudot, a pokolba kerülnek és örökké ott bünhődnek.
Sanhedrin 90a. Akik az Új Testamentumot olvassák (“nem elismert könyveket”), azok a világon sehova sem mehetnek.
Shabbath 116a. A zsidóknak el kell a keresztények könyveit pusztítani (azaz az Új Testamentumot). Dr. Israel Shahak a Héber egyetemről azt jelenti, hogy Izraeliek 1980 március 23-án az elfoglalt Palesztínában Új Testamentumok százait égették el.

A Talmud beteg és őrült tanításai.
Gittin 69a. Húsa gyógyítására egy zsidónak olyan port kell venni, ami egy külső illemhely árnyékában van, azt mézzel bekenni és megenni.
Shabbath 41a. Megadja annak a szabályait, hogy hogyan kell szent módon vizelni. Yebamoth 63a. Azt állítja, hogy Ádám a paradicsomban állatokkal közösült. Yebamoth 63a. Kinyilvánítja, hogy valamennyi foglalkozás közül a földművelés a legalacsonyabbrendű. Sanhedrin 55b. Egy zsidó elvehet egy három éves kislányt feleségül (pontosan 3 éves és egy napost) Sanhedrin 55b. Egy zsidó nemi kapcsolatot tarthat fönn egy gyermekkel ha a gyermek kilenc évnél fiatalabb. Kethuboth 11b. “Ha egy felnőtt ember egy kislánnyal közösül, az nem büntetendő.” Yebamoth 59b. Egy nőt, aki vadállattal közösült, elvehet egy zsidó pap feleségül. Egy nőt, aki démonnal közösült, szintén elvehet egy zsidó pap feleségül. Abodah Zarah 17a. Azt állítja, hogy a világon nincs olyan kurva, akivel a Talmudi monda Eleazae rabbija ne közösült volna.
Hagigah 27a. Azt állitja, hogy egy rabbi sohasem kerül a pokolra. Baba Mezia 59b Egy rabbi vitázik Istennel és legyőzi őt. Isten megengedi, hogy a rabbi győzzön. Gittin 70a. A rabbik azt tanították: “Az a férfi, aki nyitott illemhelyről jön, annak legalább egy mérföldnyit kell mennie mielőtt nemi közösülést folytat, mivel a nyitott illemhely démona követi őt. Ha mégis közösül, a gyerekei epilepsziások lesznek.”
Gittin 69b. A mellhártyagyulladás gyógyítására a zsidó egy fehér kutya ürülékét balzsammal kell hogy keverje, de ha lehet ne egye meg a kutya ürülékét, mert attól elveszti a végtagjait. Pesahim 11a. Tilos az, hogy két férfi között mentükben kutyák, asszonyok vagy pálmafák legyenek, mások sem sétálhatnak kutyák, asszonyok vagy pálmafák között. Ha az asszonyok éppen menstruálnak vagy az útkereszteződésben ülnek, az különösen veszélyes. Menahoth 43b-44a. Egy zsidó férfi köteles minden nap a következő hálaimát elmondani: Köszönöm uram, hogy nem lettem gój, asszony vagy rabszolga.

A római holokauszt hihetetlen történetei. Íme két korai ‘holokauszt’ történet a Talmudból:
Gittin 57b. Azt állítja, hogy négy milliárd zsidót öltek meg a rómaiak Bethar városában. Gittin 58a azt állítja, hogy a rómaiak 16 millió zsidógyereket papírtekercsekbe csomagoltak és elégettek. (Az ősi demográfia kimutatja, hogy akkor nem volt az egész világon 16 millió zsidó, sokkal kevesebb mint 16 millió zsidó gyerek vagy négy milliárd zsidó.)

Egy leleplező engedély.

 

Szerző: Kerekes Tamas

Okos pilóta alagútban nem katapultál hírlapíró vagyok

“Talmud” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Különös így találkoznom a Talmuddal, a Babiloni Talmud 12 fólió, kb. 6000 oldal. Kevés ember tud értő módon foglalkozni vele, hiszen a héberen kívül arámi, görög, latin és perzsa szavakat is tartalmaz, teljes magyar fordítása nincs, a legismertebb szemelvénygyűjtemény többször is megjelent Dr. Molnár Ernő fordítása alapján. Ismert még az antiszemita beállítottságú Rohling Ágost: A Talmudzsidó c. műve (Pest, 1872) és a zsidóbarátsággal szintén nem vádolható Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul (az utolsó kiadás 1939-ben jelent meg, talán nem véletlenül)c. könyve. Ők inkább a félrefordításban jeleskedtek, ill. a szövegösszefüggésből kiragadott mondatok, vélemények általános érvényű beállításával.
    A kép nem látható.

Vélemény, hozzászólás?