Tüchtige Hausfrau

Született feleség, európai változatban.

 

T.H. Bajorországban, egy nett kis faluban él. Távoli rokonom, de szerencsére a takarítás iránti szenvedélyét okozó hibás vérvonal nálam nem ütközött ki, hasonlóan rejtve maradt, mint a Grál genetikája a Meroving dinasztiában.

T.H-nál egy hetet töltöttem el, vendégségben, ez alatt volt időm kifigyelni, hogyan kell a háztartás vezetését tökélyre fejleszteni, és kitölteni vele az egész napot.

Reggel mindenki előtt egy órával kell felkelni, ki a konyhába, reggeli készítés, terítés. Mire a többiek felébrednek, az étkezőasztal egy ötcsillagos szálloda ünnepi brunch büféjére hasonlít, persze, ha valaki mást szeretne enni, lehet róla szó.

Reggeli után mosogatás, szigorúan manuális módon, a mosogatógép a klímaváltozás elleni harc miatt akár hónapokig használatlanul pihen.

Délelőtt mindennap takarítás.

Nagyvárosi ember lévén, aki már szinte drogként szívja a benzinbűzt, egy dolog miatt laknék mégis falun. A pormentes tiszta levegő. T.H. ebből a szempontból kivételezett helyzetben van. Nem elég, hogy a kis bajor falu amúgy is tiszta levegőjéről híres, rokonom háza a falu legvégén, az erdő szélén áll. A levegő nála annyira kristálytiszta és pormentes, hogyha konzervdobozolva Japánban árulná, ott rosszullétet és allergiát okozna a túl erős, vad, természetes összetétel.

Ezzel együtt, a napi portörlés úgy egy rövid órácskát visz el a délelőttből. Látszatja nincs, mivel a művelet előtt is pont annyira pormentes volt minden, mint utána.

Takarítás után ebédfőzés, terítés, majd újabb manuális mosogatás.

A koradélután a kerti munkáé, bent a konyhában sül a süti.

T.H. nem magányos, otthonülő típus, amikor ideje engedi két nagymosás között, felkeresi a közeli nagyvárost, shoppingol, rokonokat látogat vagy éppen ő fogad vendégeket.

T.H. nem a csúcsát képezi a tüchtigségnek, a nála töltött egy hét alatt egyszer sem láttam, hogy fülpucoló pálcikával a konnektorok lyukait tisztogatta volna, ami Svájcban napi rutin.

Ha valaki otthonkás, kövérkés idős néninek képzeli rokonom, nagyot téved. Koránál legalább tíz évvel fiatalabbnak néz ki, hatvan éve ellenére alakja jó, német mércével mérve divatosan öltözött, szinte ránctalan, csinos hölgy. Olyannyira jól néz ki, hogy mikor férje a közös nyugdíjas évek elől egy váltás fehérneművel és fogkefével megszökött, egy éven belül újra talált párt magának, méghozzá nem is akármilyet. T. H. felnőtt gyerekei hamar megszerették a pótpapát, és egyéves házassági évfordulójukra egy párizsi úttal lepték meg az ifjú párt.

Ott tartózkodásom előtt nem sokkal tértek vissza Franciaországból, én épp egy hasonló út előtt álltam, így kíváncsian érdeklődtem T.H.-tól, mit látott, mik a tapasztalatai álmaim városáról.

Az amúgy bőbeszédű, csevegős rokonom rövid, összefoglaló választ adott:

– Párizs? Nagy ott a kosz. Még az üzletekben is.

Szerző: Sági Anna

A trendet nem követem, hanem diktálom. Éljenek a bobók! (bourgeois bohemian) Nagyvárosi filantróp vagyok. Cosmopolita, egészséges mértékben sznob és úrinő. Tudom, mikor illő megjelenés a black tie és hogy kell használni a halkést. Ja, és gondolkodásom erősen irónikus. Úgyhogy csak óvatosan:)

“Tüchtige Hausfrau” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Gyenes.. hö hö. Addig itt vagyok én, aláírom:
    Alulírott, ezennel igazolom, hogy ez így van. Pl Bajorországban, ha egy évig nem mos autót az ember, akkor az olyan, mint itt egy 2 napja nemmosott száraz időben.
    Aláírás:
    Takarítónő sk.

  2. Ha összehasonlítjuk egy multinacionális cég magyarországi és németországi irodaházát, ami ugyanazokból az anyagokból s típusterv alapján készült
    a magyart onnan ismerjük föl, hogy a glettanyag a szegélylécen, a padlószőnyegnél rés van, a csempe eláll, tehát “gyárilag” koszfészkek alakulnak.

  3. Páriszban máig vannak olyan 200 éves trafikok, melyekben a néni a függöny mögötti fedeles vödörbe pisil. A nők harmada másnaponta se fürdik(zuhanyzik), a pasik ott is koszosabbak kicsit. Nagyon érdekes a franciák tisztasági lekérdezése. Motelek vannak egyszál mosdókagylóval s 4,5cm átmérőjű szennyvízvezetékhálózattal.

  4. Szerintem egy ilyen cikkcsi on-line picsamagazinban az “olvasók” őrjöngését váltaná ki: Jelentős füzérekben szkgajtanának le nőtársaink konyhaszekrényeket a szerzőre le… tokostól a spájzajtót. Nálunk már Stáhl konyhája (a konyhája) is irritáló.

  5. A Stahl konyhája azért irritáló, mert erősen hajaz Nigellára. Ha megkérdeznék, hogy egy tüchtige nett bajor faluban vagy Párizsban tölteném szivesebben a nyarat, a kosz ellenére Párizst választanám. Egyébként meg miért irritálná nőtársaimat a cikkcsi?

  6. Én Stahl konyhájáról beszélek. Ech, hát mi nők nem egyenesen nyúlunk abba bele, ami viszket, hanem kis kerülővel hátulról sréhen! A Nigellára mutogatunk, de az a bajunk, hogy látványra mennyire tüchtig az a konyha a miénkhez s nem kell hajlongani a sütőhöz.

  7. Nem egészen értem a hozzáállást. Ön írt egy postot és egy ismeretlen másik egyénre hivatkozik, hogy nem Önnek, hanem egy teljesen más személynek kellett volna ezrről a témáról írnia, akinek minden jel szerint semmi köze nincsen a T.H. -hoz.

    Lám: nem írt róla semmit. Sehol.Semmilyen postjában.

    Ezért furcsálltam a felvetését, hogy miért szabadkozott, amiért Ön megírta ezt a hiánypótlónak is nevezhető postot.

Vélemény, hozzászólás?