Az Idő rövid története -Stepehen William Hawking szerint

Az idén húsz éves ez a könyv. Vagyis jócskán elavult. Viszont a gondolatmenethez képest, amit taglal, iskolai oktatásunk 20-30 évvel van elmaradva. A… mondjuk, kurzíve… h a l a d ó köztudatban úgy ismert, hogy a Világegyetem mérhetetlenülkicsiny

pontból a Nagy Bumm által keletkezett s azóta is folyamatos tágulásban van… hogy aztán a Nagy Zutty-ban mérhetetlenül kicsiny ponttá zsugorodjon össze…

-amint ez a könyv egyik illusztrációján is látható. A történéssortozatot Hawking magyarázatában a Föld-gömbön szemlélteti. A földfelszín ebben a hasonlatban a legvalószínűbb események idősíkja. Az egyenlítő a Világegyetem legnagyobb kiterjedése (addig a pontig van tágulásban) .. s onnan összezuhanásban. A Nagy Bummot úgy kell elképzelnünk, hogy a Bummm-ot követő másodperc végére a világegyetem millió-millió millió stb, rengeteg-milliószorosára tágult.

Stephen W Hawkingről joggal feltételezheztő, hogy korunk egyik legnagyobb élő szelleme. Bizonyíték ez a könyve is, amit az idő (és az, amit tudománynak nevezünk…) meghaladott ugyan, mégis zseniális. Az einsteini képleten kívül más matematikai egyenletet nem tartalmaz.

A másik (feltételezett) világelv a termodinamikai entrópia elve.

A szerkesztőbe írt cikkem egyik fele most szállt el a zűrbe, úgyhogy kampó, majd ha felocsúdok, folytatom…

 Nnna. A termodinamikai entrópiaelv szerint a dolgok A Nagy Egységes (homogén) REND felől a rendezetlenségbe tartanak. Hawking ezt a puzzle-kirakóval szemlélteti. Kezdetben volt a KÉP s amint rázzuk a dobozfedélbe kirakott képet, az egyre nagyobb rendezetlenséget mutat.

Ez a “rendezetlenségi irány a mutatója az időnek.

Persze a mi időnk képzetes (vagyis nemvalódi).

A nem-euklideszi (azaz pl Bolyai-) geometria szerint a párhuzamosok a végtelenben metszik egymást.

Vagy eltartanak (görbülnek egymástól).

Úgy is értelmezhetem, hogy a Hawking által EGYIK (hangsúlyoznám ezt az egyiket… Hawking filozófus is, és.. hogymondjam.. nem teszi le határozottan a garast…khrm…) lehetséges univerzumkép idősíkjaként ábrázolt “földgömb lehet akár szalagosfánk is, aminek a közepe a nagbybumm//nagyzutty a vigtelenülkicsiny BŐL táguló s a fekvőnyolcas (“D) keresztmetszetű fánk vonalain önmagábavisszazuhanó univerzum.

A Nagy Bumm-mal azonban sok a baj. Rögtön az, hogy pl a katolikus egyház azonnal lecsapott az ötletre azzal, hogy Isten indította a Nagy Bummot. A szovjet tudósok deklaráltan, a többiek azonnal nekiestek széjjelfabrikálni ezt a NagyBumm elméletet.

Az egyik lehetséges irány a csillagászatikutatásokkal ellentétes, azaz a kicsinységfizikai, a kvantumfizikai. Ha it találják meg a kielemezhető RÉSZ-t, amiből A Nagy Egész leírható, akkor talán nem kell fényévmilliókat utazgálni a számunkra megismerhető Univerzum töredékében… Ó, csak egy akkora részecskegyorsítót kéne építeni, mint a galaxisunk, és máris készen állna a modell!! (Viszont Istent ne hívjuk tartani az állványzatot…)

 A húrelmélet -A NagyBumm-elmélet kikerülésének egyik trükkje

A kvantumfizika miatt máris szükségünk van olyan képzetes számokra pl, mint az önmagával szorzott negatívszám negatívszorzata. A kavintumfizika képzetes ízű(!!!) részecskéi. Az a képzetes kvantumfizikai test, mely egy fordulat után még nem a kiindulási képét mutatja, hanem két(2) fordulatot kell tennie ahhoz…

Íme a szemlélteő részlet a könyvből:

A 2 spinű részecske olyan, mint a kétfejű nyíl (5.1-III. ábra): fél fordulat (180 fok) után már ugyanolyannak látszik, mint előtte. A magasabb spinű részecskék ennek megfelelően még kisebb elfordulás után látszanak olyannak, mint kiinduláskor. Mindez egészen érthetőnek látszik, az érdekes viszont az, hogy vannak olyan részecskék is, amelyek nem látszanak ugyanolyannak, ha egyszer körbeforgatjuk őket: ehhez két egész fordulatot kell végezni! Az ilyen részecskéket feles (1/2) spinűnek nevezzük.

 

Hawking a vége felé megemlíti azt (a szerintem téves) tudósi nézetet, miszerint a mai ember már nagyvonalaiban sem ismerheti meg az egyes tudományágak eredményeit… (utal a filozófia wittgensteini kudarcára)…

Én mégis azt gondolom, ha minden tudományágban ilyen mélyfilozófusok is tevékenykednének, mint Hawking, talán nem lenne ez illúzió..

És.. talán (ezt én mondom).. nem kellene folyton így szembeköpdösniük a tisztelt tudósoknak mindentudományok szülő édesanyját, a filozófiát…

 Filozófia nélkül akármely tudós is csak barbár. Szak~

A könyv http://konyv.uw.hu/az_ido_rovid_tortenete/index.html

Itt megtekinthetőek az illusztrációk is.

Szeretném, ha hölgyolvasóim is belepillantanának ebbe az izgalmas könyvbe. Én matematikai imbecillis idióta vagyok, az elsőfokú egyenlet megoldóképletét sem tudom alkalmazni, mégis sokmindent fölfogtam belőle… Úgy olvastam, komolyan, mint egy krimit…

 

Szerző: D. Gyenes István

Adjatok a citerának! Részeges, teljesen megbízhatatlan csávó voltam, . Össze-vissza hazudoztam a csajaimnak, átvertem őket. A csillagos ég nem szakad rám. A legjobb évjárat kevesebb lett velem egyel -mindenki menő lett a suliből, csak én nem. Sikertelenségem frusztrált, hibát hibára halmozván. Nem kíméltem az autómat, ami lakásom is volt egyben, már széjjel van rohadva és kis c kategóriás az eredetvizsgája. Jobbára áll és egy Ford Bronco lakóbódéval a platóján. 2007-ig szerettem volna élni legalább, akkor fölfordultam volna. Nem így történt, de ezt se bánom. Mondanom sem kell, hogy sajnálatosan bekövetkezett halálom ellenére a fittyethányásom is zavartalan.

“Az Idő rövid története -Stepehen William Hawking szerint” bejegyzéshez 22 hozzászólás

  1. Sajnos lassan már tényleg csak az (élő szellem) – testének már alig néhány funkciója működik. Teljesen megbénult, már beszélni is csak géphang segítségével tud – mintha egyfajta büntetés lenne a természettől, hogy olyan irdatlan távolságba szakadt tőle (??)..

  2. És hát a tudomány határai: A múltkor azt nyilatkozta, hogy persze, mindenki arra kíváncsi, mi volt a Nagy Bumm előtt, miből keletkezett az a kis anyagdarabka, amiből a robbanás kiindult. Nos Hawking válasza – teljes tudományos komolysággal: a semmiből. Előbb vagy utóbb, de mindig, mindenki eljut a hit-ig, még Hawking is…

  3. Hawking nemegészen semmiről beszél. Az a régijó semmifogalom (űr, éter vagy mi) már amúgy is meghaladott, hiszen a sokvalami közötti köztesrész, az nemsemmi. (Lásd a kvantumfizika felfedezéseit, pl a feketelyukakra rá sem billentenek bizonyos kvantumfizikai részecskék )

  4. Az a helyzet, hogy szinte mindegy, hogy mit értett ő a semmi alatt, mint ahogy szinte mindegy, hogy volt-e Nagy Bumm, és ha igen, úgy volt-e, ahogy gondolja (gondolják). A térben és időben ilyen távoli eseményekre vonatkozó megállapítások megbízhatósági együtthatója már annyira a 0-hoz tendál, hogy igazabb lenne nem – a szó eredeti értelmében vett – természettudományról, hanem kedélyes filozofálgatásról, vagy hitről beszélni…

  5. Itt az első tévedés a tudományokban, a matematika összehozása Hawkinggal. Semmi köze hozzá. A mat. az szintiszta logika, mindenféle filozófia és “mi lenne ha” nélkül. Az amúgy értelems emberek közül azok imbecillek matematikailag, akik soha egy órát nem voltak hajlandóak rászánni az életükből, hogy bármit megértsenek belőle.
    Ez már más. Itt el kell fogadni bizonyos feltételezéseket, olyan lépések láncolatát, aminek már a kiindulópontja is esetlegesen vitatható.

  6. Majd belepillantok, de szkeptikus vagyok. Lehet, hogy így volt. Videofelvétel nincs róla. Majd ha előkerül, akkor elhiszem:)
    Abban viszont igaza van, a mai ember nem ismerheti meg az eredméyeket, mert mire megismerné, már újabb eredmény van. Ha a megismerés sebessége X, akkor a tudományok fejlődési sebessége 2X. (Ez még egy mat.debilnek is érthető). Minél inkább törekedne rá valaki, annál messzebb kerülne a jól tájékozottságtól. Nagyon nagy vonalakbasn persze, nevek, elmélet nevek stb. megismerhető. De a lényegük nem biztos, hogy felfogható.

  7. Olvastam valaha ezt a könyvet. Valóban egy ollasféle illúziót kap az ember mintha értené, miről van szó. Persze ez messze nincs így, szerintem, ha valaki a könyv olvasása után képes megérteni, hogy miről is beszél Hawking igaziból, akkor megérdemel egy Nobel-díjat.
    A nagy fizikai elméletek legalább annyira matematikaiak is, anélkül pedig reménytelen a felszínnél mélyebbre karcolni.
    Persze nagyszerű érzés azt hinni, végre mi is megértettük, hogyan ketyeg a világegyetem.

  8. Igen Csaba, én meg sem kisérlem megérteni.. Nem is teehetem, minthogy a nyelvet nem ismerem. Azért.. vannak olyan dolgok is, amik éppenséggel a bennelevőnek nem láthatóak át tisztavilágosan. Azért ez megkerülhetetlen tény, hogy amikor a tisztelt matemátkuss rágyönn, hogy nemmegfelelő az eredmény, akkor KITANÁLJA (majd kvantumfizikailag hozzá-rángatja hajánál fogva a bizonyítékot) a képzetesszámokat.

    Én Hawking könyvében nem ezt a megmagyarázom (kommersziálom) a mechanizmus dógot tekintem nagynak. Számomra ez nem fizikai-csillagászati-matematikai stb könyv, hanem filozófiai. Van benne egy mondat Witgensteinről, még csak nem is ítélet. Számora ez a könyv gondolkodni-tanító olvasókönyv. Lehetne ilyet más ágazatokban is. Számomra rokonszenves az az ősfilozófiai humor, amit Einstein képvisel.. és amit Hawking folytat. Vagy mint anti-wittgensteiniánus, tekinthetem úgy is: Példa arra, hogyan lehet kísérteni a mondhatatlant. Ha Hawking ezel a könyvvel annyit ért el, hogy az olvasóban -ugyan KIFOGALMAZHATATLANUL de helyreáll a kép a semmi-ről és az űr-ről (hogy ti az űr nem semmi..) már az is több, mint amit más toddósok ezeroldalakon át képtelenek voltak érthetően elmondani. Itt van pl a kvantumfizika, melynek elemeit sok naív sci-fi rajongó afféle kicsiben-ugyanaz-mint a nagyban mikrokozmoszként értene… ezügyben is világossá tesz dolgokat. És ekkor: méár hasznos ez a könyv, ha abban az értelemben, ahogy említed, illúzió, persze…

  9. Mivel ez egy kuttyáktólselátogatott hely, nyugodtan kifejtem itt Sissy a goldenblogról a véleményemet: egy meglehetősen aljas kis sunyingerség az egész. A kreatív ellensége a blogtulajdonosnak. Nyernek is a fószerek, meg nemisnyernek. Itt egy “nyertes” esete. Nyert a fószer -de a Nagyhatalmú Sündisznócska, akinek a “nyereményt” ki kellet volna adnia, az öt leggyengébb blog-bejegyzését PAPÍRON tette elébe…
    Olyanfajta “nyerések ” ezek, mint az MGM exclusive szerződése Don Van Vliet-tel, azzazz a Captain Beefharttal. Kizárólagosságot kötöttek ki: hogy máshol se legyen lemeze.. meg persze az MGM-nél se lett. Még mézesnek se nevezném azt a madzagot.
    Köztünk szólva: Szopatás.

  10. Ha a kutya sincs itt, akkor mit is keresünk itt? Az űrt és a végtelent nem lehet megérteni. Illetve persze, érti az ember, hogy nincs vége, de akkor sem tudja felfogni. És ilyen az ősrobbanás is. AMi előtte volt, az miből lett? Az mindig ott volt? Mi az, hogy mindig?

  11. Az űr nem semmi. Ezt még értem én is. Ha a ridikülömben semmi sincs, akkor van benne az űr. Ha a ridikülümben semmi van, akkor nem tudom, hogy nemvan, mert akkor nincs. Azok.. a neutrinóvackok vagy micsodák, azok vannak az űrben is, itt mennek pl rajtam simán keresztül, fittyethányva a gravitációnak.

  12. Sissy, azon cseleznek most a szorulthejzetbejutott antikreacionisták, hogy kiküszöböljék ezt a nagy bummot. vagyis a nagy bummba visszafelé menvén mindig van egy még mindigbumm.. ésmég annáliskisebbfázisúbumm és így tovább (a végtelenkicsinykiterjedés).

    Az is lehet, hogy visszahajlik az a “tányér (olyan.. inkább fagylalttölcsér szerű micsoda, addig hajlik el-el a téridőgörbület, mig a nagy tágulás visszahanyatlik zuttyba .. s akkor pulzálhat akár. Mindenesetre képzetesidő szerint nagyon fiatal história ez, 10milliárd éves.

Vélemény, hozzászólás?