Törvényjavaslat a bevezetendő kulturális járulékról – nem csak jogászoknak

“Végre egy őszinte alap. Az Öszödi Beszéd után a második legnagyszerűbb retorikai csúcsteljesítmény, egy igazságbeszéd…” kommentálták az irodában lelkesen.

Egy kedves kollégám (szintén zenész) törvényjavaslatát tenném közzé, formailag tökéletes, a tartalom magáért beszél…

2008. évi … törvény

az Elektronikus Kultúra Reformja Továbbvitelének Új Központi Alapjáról

 

1. § Az Elektronikus Kultúra Reformja Továbbvitelének Új Központi Alapja (a továbbiakban: ELKURTUK Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti – a digitális írástudás fejlődése, az internetellátottság növekedése, az internetes kultúra minden formájának népszerűsítése és az e-gazdaság növekedésének ösztönzése érdekében létrehozott – elkülönített állami pénzalap. Az ELKURTUK Alap feletti rendelkezési jogot az informatikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

2. § Az ELKURTUK Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára ELKURTUK Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak

a) felét a miniszter saját hatáskörében nevezi ki,

b) másik felét pedig a miniszter mögött vagy felett álló politikai szervezetek és körök (a továbbiakban párthű haverok) pályázat alapján választják meg.

A Bizottság elnökét – a párthű haverok egyetértésével – a miniszter nevezi ki.

3. § (1) A 2. § b) pontja szerinti pályáztatás részletes szabályait a miniszter és a párthű haverok szabályzatban állapítják meg. A jelöltek kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a jelölt politikai, gazdasági befolyása, és kapcsolatai;

b) a jelölt párthovatartozása;

c) a jelölt által az ELKURTUK Alapból befolyt bevételek pályázat útján vagy más módon történő felhasználása során a miniszter, illetve párthű haverok számára vállalt visszaosztás százalékos mértéke.

(2) A 2. § b) pontja szerinti pályázaton nem nyerhet tagságot az a jelölt, akinek az (1) bekezdés c) pontjában szereplő vállalása nem éri el a 10%-ot.

(3) A 2. § b) pontja szerinti pályázat bírálóbizottsága a miniszterből és a párthű haverokból áll. A bírálóbizottság összetételéről az érintettek informálisan döntenek.

4. § (1) A Bizottság dönt az ELKURTUK Alapba befolyt bevételek pályázat útján vagy más módon történő felhasználásáról.

(2) A Bizottság pályázat útján való felhasználás esetén:

a) a politikai hovatartozás, és a legalább 10%-os visszaosztási cél teljesülésének figyelembevételével meghatározza a lehetséges pályázó szervezetek körét;

b) a pályázat kiírását megelőzően egyeztet a szervezetekkel a visszaosztás tényleges mértékéről;

c) ezt követően a legnagyobb visszaosztást megajánló szervezetet megbízza a pontos támogatási célt is tartalmazó pályázati, bírálati és a számlákat, teljesítésigazolásokat is magában foglaló ellenőrzési dokumentáció elkészítésével, majd

d) a komplett pályázati és bírálati dokumentáció átvételét követően nyertesként hirdeti ki a legnagyobb visszaosztást megajánló szervezetet.

(3) Az ELKURTUK Alap bevételeinek más módon történő felhasználása esetén a Bizottság szabadon dönt a támogatott szervezet kiválasztásának módjáról és a támogatás céljainak meghatározásáról, a legalább 10%-os visszaosztási cél teljesülését azonban ilyenkor is kiemelten figyelembe kell vennie.

5. § (1) Az ELKURTUK Alap bevételi forrásai:

a) a mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások és építmények után befizetett e-kulturális járulék

b) a központi költségvetésből átvett (a továbbiakban: ellopott) pénzeszközök

c) egyéb bevételek

(2) Az ELKURTUK Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

(3) Az ELKURTUK Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék nem ellenőrzi.

6. § (1) E-kulturális járulékot kell fizetni minden olyan termék és szolgáltatás általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után, amely fizikailag, vagy más jellegéből (pl. előadásmódjából) adódóan nem az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén jut el felhasználóihoz, vagy célközönségéhez. A járulék mértékét a törvény melléklete határozza meg.

7. § Ez a törvény 2008. január 1-jén lépett hatályba.

8. § Ez a törvény semmilyen uniós jogi aktussal nincs összhangban, és semmilyen uniós jogi aktusoknak való megfelelést nem szolgál.

 

Szerző: Pesszimista Zongorista

ha (s)írok, attól nem lesz jobb...

“Törvényjavaslat a bevezetendő kulturális járulékról – nem csak jogászoknak” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?