Mélymagyar sportok: vidékibiciklisták

Általam ismeretlen okból kifolyólag a vidéki kislány olyan magasra emeli kerékpárja nyergét, hogy lábujjhegyen sem éri el a pedált alsóállásban -nyáron bikinialsóban biciklizik.

A net elterjedésével a spanyolviasz és amerika szűntelen felfedezését éljük meg minden pillanatban. Természetesen a Pesti Bringás cáfolhatatlan szellemi felsőbbrendűsége következtében ismerte föl a kerékpározás fontosságát, miközben nem-pesten, azaz az ország többi részén kb hárommillió ember biciklizik 60 éve nap mint nap anélkül, hogy ebből ügyet, kultúrharcot vagy különösebb kultuszt csinálna. A legtermészetesebben pusztítanak persze trendek vidéken is, mint pl a 18 vagy többsebességes montenbika-divat. Ennek oldalága a vidékilány -montenbikán.


Talán meg akarják kímélni a fotóst az ilyen tornamutatványoktól?

A tömegesen kapható kínai eredetű montenbikák többnyire semmit sem érnek, egy régi mezei sebváltónélküli Csepel síkvidéken többet kibir. Egy falusi ABC előtt sok, az amsterdam-iakhoz hasonló biciklit látni még, főleg, mert a Nyugat-Magyarországon tevékenykedő ausztriában-hulladékgyűjtők és ószeresek utánfutószám hozzák be a 10-20-30 éves Puch -és más, 2-3 sebességes, agyváltós kerékpárokat, amik aztán közvetítők útján eljutnak Keletre is.

A vidéki biciklista nem tudati alapon kerékpározik, nem kultúrharc a kerékpározása, tudom, hogy pesti olvasóimat elképeszti, de 300-600 métert is tömegközlekedési eszköz igénybevétle nélkül tesznek meg vidéken. Orvos, pap, tanár és védőnő jár munkába biciklin, diákok iskolába, vasútállomásra ki. Boltba, vásárolni, szőlőbe.

Vannak biciklistáikról elhírhedett vidéki települések, mint Tiszaföldvár, ami a kungyalumelléki út elkészültével viszonylag fölszabadult… kerékpárosai pedig elszabadultak. Két fonottkosár a csepelbicikli csomagtartóján és két lityi homokibor a néni hasskójában. Nem, ő nem harcol. nem alternatv: ő tudomást sem vesz az autósról.

Jellemző a vidéki biciklistára, ahogy kikanyarodik a mellékútról a főutcára. Nem néz az útra, ahová hajt, legfeljebb maga elé. Fülre állapítja meg, a sávban közeleg-e autó, ha közeleg, majd kikerüli vagy fékez, azért van fékje. A szembe-sávba nem néz, hogy az ott esetleg szemben közelgó kaminyonállat miatt az a kaminyonállat aki elé kikanyarodott, nem tudja félrerántani a szerelvényt.

A másik jellegzetes vidékibiciklista a beszélgető. Valamelyest félrehúzódik az útról, de a bicikli farát a sávban hagyja. Munkaidő végeztével bekötőútról tömeges lehet a vidékibiciklista megjelenése.

Időnként pesti bringással is megesik, hogy messzi vidéki távoli településen (Pomázon) esteledik rá, ekkor megdöbben, hogy vidéken majdnem olyan sötét is tud lenni, mint pesten a Pál utcában. Ennél azonban a vidék mélységeiben sötétebb területek is vannak.

Örvendetesen javul a vidéki biciklisták láthatósági morálja. Az autók sokasodásával azok a tehenészek, éjjeliőrök és éjszakaiműszakos hentesek, akik főútvonalon a tiltás ellenére bicikliznek ( Budapesten külön szabályok nem vonatkoznak a bringásokra…) és még életben vannak, láthatósági mellényt vesznek.

Tapasztalatlan pesti autóssal előfordulhat, hogy ha vidéken jár, az nem az M7-M1-M3 stb. Ha éjszakai országúton kékes villanást lát, az származhat macska szeméből, visszatükrözi a hamisított 1200Ft-os “xenon” lámpája fényét, vagy részeg biciklista fejlámpája a padkán, vagy olyan halotté, akit az imént csapott el egy kamion. De tényleg, lehet cica is. A lényeg, MINDIG FELTÉTELEZZÜK AZT hogy a vidéki éjszakai országúton, de akár lakotterületen is , a feltűnő árny, fényecske, bármi, az biciklista. Pláne a sárga/narancs fényvisszaverős láthatóságimellény.

Vidéken gyakran találkozni valódi kerékpáros természetjárókkal.
Sok a valódikerékpáros a Fertő-tó körül, szép út.

Rowan Atkinson kamerájára való édes jelenet, amikor Pesti Bringások megérkeznek egy távoli vidéki településre, mondjuk Csömörre vagy Veresegyházára. A Tisza-tó mellékén is előfordulnak nyáron pesti bringások, akik meg is mutatják a mórest a sok ösztönből és tudattalanul biciklizgető vidékibiciklistának A Bringás Kultúrával kapcsolatban.

Szerző: Kátrány és Toll

Magyarországon a gyerekneveléshez, a politikához meg a focihoz nagyon tud mindenki.No és az autózáshoz... Kátrány és Toll az autós szakmából. Magyarországon mindenki nagyon tud a gyermekneveléshez, a mezőgazdasághoz, meg a focihoz. Ja, és persze a politikához, hogyne! És jaj annak, aki tanácsokat adna ezekben a témakörökben. Jaj tehát nekünk is.

“Mélymagyar sportok: vidékibiciklisták” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Gondolom, kedves Zongorista, az első képre gondolt… Vacilláltam, mert igazándiból egy hypermagossra emelt nyergű biciklin bicikliző nőipopsit gugliztam volna, de aztán ez megkapott s úgy lettem vele, hogy majd verbálisan alácsavarok. Önmagában gyönyör az a kép…

Vélemény, hozzászólás?