Törvényes budapesti graffitik

A graffiti nyugaton művészet, nálunk bűncselekmény. Néhány úttörő próbálkozásnak köszönhetően talán nálunk is elindulhat végre az általános tudat- és térformálás. Helyzetfelmérés külföldön és itthon.

A graffiti elleni harc régóta zajlik Budapesten. Az egyik módszer, hogy a graffitisek legálisan kifesthető szabad falfelületeket kapnak. Ám ez nem sok változást hozott a falfirkák terén. Hiába lehet büntetlenül fújni az óbudai gyárak kerítéseire, mégsem tűntek el a falfestmények a város többi részéről. Talán azért mert a legális falakat kétnaponta átfújják, de még inkább azért, mert a graffiti lényege az hogy minél több helyen legyen és, hogy minél többen lássák.

/images/news/2007/07/26/graf1.jpg

Ízléstelen cégtáblák helyett

Személy szerint minket nem zavarnak sem a graffitik sem a egyszerű tagek (falfirkák). Szerintünk sokkal rosszabb hatással vannak a városképre az ízléstelen cégértáblák, a sárga alapon kék feliratok, a mindent elrondító reklámtáblák, na és persze a boltokban kapható világoslila és -kék vakolófestékek. Vannak, akik élből elutasítják a falfestészet minden formáját, de olyanok is akadnak, akik szerint a szépen kivitelezett falfestészet művészet, a falfirka azaz a taggelés pedig vandalizmus. Gyanítjuk, hogy a két dolgot nem lehet egy egyenes vonallal kettéválasztani, és a törvény sem tesz különbséget. A graffiti illegális, legyen az filctollal felrajzolt egyszerű ábra, vagy köztérre festett művészi alkotás. Ez utóbbi azonban kezd egyre elfogadottabbá válni a világ nagyvárosaiban, és nálunk is.

Graffitit a British Múzeumba

A brit street art művész, Banksy, aki többször is belopta alkotásait a British Múzeumba, gerilla akciói miatt olyannyira felkapott lett, hogy egyik képe a Sotheby’s aukciós ház februári árverésén több, mint százezer fontért kelt el. Christina Aguilera és Kate Moss is büszkélkedhet egy-egy eredeti Banksyvel, nem csoda hát, hogy Bristolban, Banksy szülővárosában vakolattal együtt kezdték lopni a művész kézjegyével fémjelzett falfirkákat. A városvezetés először tehetetlenül szemlélte a jelenséget, aztán egy gyors határozattal védelem alá helyezték Banksy falfestményeit. A határozat egy, a városháza által kiirt internetes szavazás után született, ahol a szavazók 97 százaléka egyetértett azzal, hogy a művész munkái értékesek, szórakoztatóak és megszépítik a várost.

Above nyilaitól…

Banksy amerikai kollégája, Above is népszerű a műfajban. Ő a világot járva számos helyen, Budapesten is – felragasztja, vagy lógatja márkanévvé vált papírnyilacskáit, melyek azt a hatást keltik, mintha a való életben is egérrel irányíthatnánk a folyamatokat, mint a számítógépen. Above, mint az alábbi videón látható, néha egész házakat is kifest, ezt persze csak megrendelésre, vagy a helyi hatóságok engedélyével teszi.

Támogatott törvénytelenség

Nálunk is kezd egyre inkább támogatottá válni ez az illegális önkifejezési módszer. A civil környezettel, kultúrával, a városi tájképpel foglalkozó Lát-Kép Egyesület azért alakult, mert tagjainak nem tetszett a budapesti közterületek legnagyobb részére ma is jellemző elhanyagoltság, és szürkeség. Hanzély Ákos, az egyesület elnöke elmondta: a falfirkákat kosznak tekintik, amit el kell távolítani a házakról, falakról. A Lát-Kép szerint a graffiti/street art és a “taggelés”, azaz a graffitisek művészneveinek firkálása filctollal két külön dolog.

Ők is kapcsoltak

/images/news/2007/07/26/graf2.jpgA graffitik között vannak olyan művészi festmények, a városi terekbe illő, a környezetre reagáló kreatív alkotások is, amelyeknek érdemes volna nagyobb teret adni. Ez a megfontolás vezetett a villanykapcsoló szekrények kifestésének ötletéhez is. Pár hónapja ugyanis T-Com és a Lát kép Egyesület közös pályázatot hirdetett, hogy esztétikusabbá tegyék a szürke, egyhangú fémdobozokat. A fiatal művészek festményekkel, színes és fantáziadús alkotásokkal pályázhattak. A nyertes projektek közül négy már meg is valósult, emellett még hat újabb kapcsolószekrényen dolgoznak az alkotók.

Nagyvárosi úttörők

A T-Com által felajánlott szekrények mellett azonban számos olyan helyet találni még a városban, ahol jól mutatnának a fiatal művészek alkotásai. Az egyesület rendszeresen megkeresi az önkormányzatokat és javasolja a hidak, a felüljárók szürke betonlábainak “legalizálását” a street art számára. Dönteni azonban nyilván nem tudnak helyettük. Pedig mennyivel szebb volna egy-egy színes festmény a koszos szürke felületek helyett.

Éppen ezért úttörő a T-Com és a civil szervezet együttműködése. Hanzély nagy örömmel vette tudomásul, hogy a telefonos cég támogatja az elképzelést, sőt: ma már ők keresik meg a Lát-Kép egyesületet és új felületeket ajánlanak a graffitiseknek.

Nyugati térhódítás Kovács Tamás, az egyik győztes pályázó megkeresésünkre először is csodálkozásának adott hangot: “Furcsa, hogy az ötlet éppen azoktól érkezett, akik a városi graffitik eltávolításában is részt vesznek”. Tamás ugyanis megtartaná a tageket és a falfirkákat is a budapesti közterületeken. Mint elmondta, örült a lehetőségnek, mert ezzel a lépéssel kicsit közelebb kerültünk a nyugat-európai gyakorlathoz, aminek köszönhetően nálunk is igényes graffitik diszíthetnék a város lepusztult falait. Prágában (a város már igazi nyugatnak számit Budapesthez képest) az önkormányzat tereket ad a street art művészeknek, emellett gyakran írnak ki szobor és tűzfal-pályázatokat is.

Barcelonai meghátrálás

A helyzet persze nem mindig rózsás nyugaton sem. A világ street art fővárosaként is ismert Barcelona az utóbbi időben szeretne megszabadulni a köztereket elöntő graffitiktől. A korábban rendkívül liberális város szemléletváltása érzékenyen érinti a helyi szcéna tagjait, akik a világ minden pontjáról érkeztek a toleráns spanyol művészeti központba. A Wooster Collective beszámol róla, hogy a városvezetés most elhatározta: szisztematikusan kiírtja a falrajzkultúrát Barcelonából.

Nem a pénz a lényeg

Tamás szerint fontos, hogy ezzel a kultúrát és a művészeteket támogatják, ami jobb megoldás, mint a magyarországi kezdeményezések. Itthon ugyanis főként különböző reklámkampányhoz keresnek graffitiseket, jó példa erre a most futó Rauch üdítőital utcai művészekkel megterveztetett arculata. “A fiatalok ezért kapnak valamennyi pénzt, de ez a megközelítés nagyon direkt, üzleti célú. A street art pedig egy kultúra, egy modern művészeti ág. Sokan vagyunk, akik nem szívesen váltják mindezt aprópénzre.” A reklámok után pedig végre itt a lehetőség a továbblépésre, már csak élnünk kell vele.

“Törvényes budapesti graffitik” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Nem értem, hogy nem szóltam hozzá? Vagy hozzászólásomban beszóltam és kimoderáltak? ( Ez csak graffitis poénkodás.)
    Szóval elkezdtünk Szolnokon, nagyon óvatosan, vékony a jég, egy graffiti-tag legalizáló-büntető ( legyen pár száz legál fal, ahol bárki bármit fújhat, amivel ( saját festékkel) szebbé teszi a most fenn lévő firkahalmazt, vagy – vázlat bemutatása, tulaj elfogadás után a tulaj pénzén felfújja a magasröptűt. Másrészt viszont, ha már ennyi legál fal van, akkor az illegált sokkal szigorúbban büntetni. Az elképzeléseket egy virtuális város weblapon körvonalazgatjuk. http://www.metszokor.hu/
    Két fal el is készült, de még hiányzik a teljes végiggondolás, örülnénk minden agyi segítségnek.

Vélemény, hozzászólás?