Ezo-business

Hazánkban a rendszerváltozás után az emberek misztikum iránti vágya újra felszínre tört. Elözönlötték a piacot az ezoterikus kiadványok, külföldi és hazai jósok, asztrológusok, a különböző spirituális-, gyógyító és önismereti technikák szakértői próbálták, és a mai napig próbálják kielégíteni az igényeket. Minden, ami köthető az ezotéria világához, az árucikké vált.

Ez teljesen rendben van, hiszen aki ehhez ért, miért ne éljen meg belõle? De vajon a szakértelemnek van-e objektív fokmérõje?

A különbözõ jósokkal, “látókkal” viszonylag egyszerû dolgunk van, hiszen aki látja a jövõnket, az a múltunkat is, vagyis ha nem tud ez utóbbira vonatkozó kérdésünkre válaszolni, ott is hagyhatjuk.

A könyvesboltokban viszont könnyen kiadhatunk súlyos ezreket olyan könyvekért, melyekrõl csak alaposabb olvasás után derül ki, hogy a szerzõ csupán az aktuális divathullámot kihasználva, a saját fantáziája szüleményét valóságosnak tálalva alkotta mûvét. Jó példa erre az ezoterikus irodalom Karl May-a, Cyril Hoskins , aki Lobszang Rampa néven, egyes szám elsõ személyben írta történeteit (Harmadik szem; A harmadik szemtõl a testelhagyásig). Annak ellenére, hogy ez az elsõ kiadás után különbözõ újságokban jelentek meg a szerzõ személyét leleplezõ cikkek, másodszorra is kiadták. Lehet, hogy õk nem tudták.

A “léleklátók”, “angyalosok” és asztrológusok felkeresésére sokakat önmaguk megismerésének vágya motivál. Szeretnék megtudni életfeladatukat, problémáik megoldásához kérnek segítséget, vagy csak vásárolnak maguknak egy,- másfél órányi idõt, amelyben csak velük foglalkoznak, és csak róluk van szó. Ezen esetekben a segítõ jó szándék nem jár feltétlenül szakértelemmel. Sokan érzik olyannyira alkalmasnak magukat erre a feladatra, hogy még pénzt is kérnek érte – ami persze nem baj, ha tényleg értenek hozzá. Azonban ez az ezoterikus mûfaj rejti magában a legtöbb csapdát, a segítõk és az ügyfelek részérõl egyaránt. Az elõbbieknek sokszor fontosabb a saját egójuk, mint az ügyfél problémái, nem rájuk figyelnek, hanem arra, hogy minél okosabbnak és spirituálisabbnak tûnjenek. Amennyiben erre mégsem hajlamosak, még mindig ott van a veszélye annak, hogy a saját problémáikon keresztül ítélik meg klienseik gondjait, õk pedig képesek olyan dolgokat is magukra venni, amihez semmi közük, viszont beépítik az énképükbe, hogy legyen mibe kapaszkodniuk, amivel viszont komoly károkat okoznak önmaguknak. A jó segítõ elvezeti a kliensét a megoldást gátló korlátokig, segít neki megérteni azokat, nem pedig a tutit mondja, néhány ezoterikus közhellyel megtoldva. Ez az a terület, ahol mindkét félnek nagyon oda kell figyelni magára, tisztába kell lenniük belsõ motivációikkal.

Láthatjuk, hogy nem mindegy miért adunk ki pénzt. Valóban megkapjuk cserébe, amit vártunk, többet tudtunk meg önmagunkról, jövõnkrõl, vagy csak az illúzióért fizettünk?

Sirály

“Ezo-business” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. pedig saját szememmel látam ahogy Gyurcsók Jócsi a varázshengerével a TB-t megszégyenítő hatékonysággal (pár perc mindössze 300 ft plusz áfaért) meggyógyított súlyos betegségekben szenvedő néniket és bácsikat:)

  2. Én szkeptikus voltam az asztrológiával kapcsolatban, de hirtelen nehéz élethelyzetbe kerültem és más támasz hiányában asztrológushoz fordultam (többhöz is). Volt olyan dolog, amire teljesen ráhibáztak, de volt olyan is, amivel egyáltalán nem tudtam azonosulni. Azt gondolom, hogy ha egy kicsit is jó emberismerő az asztrológus, sok minden kitalálhat a másik emberről, anélkül, hogy a tudományát is bevetné. Mi pedig hajlamosak vagyunk arra koncentrálni, amit eltalált és nem arra, amit nem, hiszen hinni akarunk benne, abban, hogy az életben a dolgok nem minden ok vagy magyarázat nélkül történnek, mivel így könnyebben el tudjuk fogadni a rossz dolgokat. Nekem azért voltak hasznosak ezek a találkozók, mert tudatosabban kezdtem foglalkozni magammal egy-két általuk felvetett gondolat nyomán. A jóslatokkal csínján kell bánni, hiszen annyira hinni akarunk a dolgok értelmében, hogy viselkedésünket (akár tudattalanul is) úgy irányítjuk, hogy be is következzen az, amit az asztrológus megjósolt. Ezek az önbeteljesítő jóslatok, és talán még az asztrológusok is a csapdjába eshetnek, ha maguknak jósolnak: ha nem teljesítenék be a jóslatot, saját tudásukat vonnák kétségbe. Nekem az egyik jónevű asztrológus határozottan azt jósolta, hogy szeptemberben beteljesedik egy párkapcsolatom, bár marad közöttünk távolság. Ma szeptember 30. van, 15 óra 53 perc, beteljesedés pedig sehol…

  3. Mivel én is elemeztem mások képletét, pontosan tudom, hogy mire gondolsz. Megfigyeltem, hogy egyesek a valóságukat igazítják ahhoz amit mondok, csak hogy legyen mibe kapaszkodniuk. Ettől függetlenül az asztrológiát működő rendszernek tartom, amit tökéletesen megtanulni talán egy életen keresztül sem lehet.

  4. Egyetértek azzal, hogy mindkét félnek óvatosan kell bánnia a rendszerrel és az abból nyert információkkal. Nem gondolod, hogy éppen a legsérülékenyebb, legbefolyásolhatóbb emberek fordulnak asztrológushoz? Éppen ezért nagy az ezzel foglalkozók felelőssége, mint ahogy Te is írod. Esetleg feltárnak valami mélyen húzódó belső problémát, de erre orvosságot igazán nem adnak. Egy kicsit olyan ez, mint amikor felboncolják valakinek a lelkét, de otthagyják darabokban a boncasztalon. És pont ezek a bajban lévő emberek nem tudják utána összeállítani újra személyiségük egységét, hanem egy megjósolt dolog eljövetelére kezdenek el várni, megint passzívan.
    Másrészről viszont nagyon sokat segíthet a korlátok megvilágítása annak, akiben van elég erő ahhoz, hogy ennek fényében változni tudjon. Ezt biztos Te is tapasztaltad már: kár, hogy nem mindenki ilyen érzékenyen viszonyul az asztrológiához, mint Te.

  5. Ez a szöveg teljesen úgy hangzik, mintha én mondtam volna. Ezért a gyanú halovány érzete futott át rajtam, hogy valaki, aki ismer, lehet, hogy “viccelodik”? Ha mégsem, akkor nincs kedved cikket írni nálunk? Bármi lehet a téma.

  6. Egyáltalán nem viccelődtem, és ha véletlenül mégis úgy fejeztem ki magam, ahog Te szoktad, akkor az csak azt jelentheti, hogy hasonló a csillagképünk (rokonlelkek vagyunk?). Ismerni pedig igazán nem ismerlek, hiszen a másikat tökéletesen megismerni talán még egy életen keresztül sem lehet, hasonlóan az asztrológia elsajátításához. Ha néha mégis ilyen illúziója támad valakinek, akkor rendszerint jól meg is fizet érte.

    A hozzászólásaimban megbúvó kettősség (hiszek az asztrológiában vagy sem) nem komolytalanságot jelent, hanem ezzel arra próbálok rávilágítani, hogy, mint általában az életben mindig, mindennek megvan a két oldala, és néha bizony nehéz ebben kiigazodni, döntést hozni magunkra nézve.

    Tehát véresen komoly és igaz, amit írtam, a stílus ne vezessen félre. Ezt csak cikkírással bizonyíthatom be?

  7. Szia! Nyolcas vendég vagyok megint.És Te most kilences vagy,vagy Sirály?(tudom,tudom,hatos:-)
    Azt hittem a halhatatlan zeneszerző könyvére utal a neved.
    Már megint keverem a neveket. Pedig én is egy madár vagyok.

Vélemény, hozzászólás?